Az adatközpontok hűtését is szabályoznák az amerikai államok

A vízhasználat az adatközpontok tervezési kérdésévé vált

A Schneider Electric augusztus 11-én közzétett elemzése szerint az Egyesült Államok államai egyre több szabályt vezetnek be arra, hogyan használhatják, jelenthetik és kezelhetik az adatközpontok a vizet. A korábbi kezdeményezések elsősorban az átláthatóságra összpontosítottak, az újabb intézkedések azonban már magukat a hűtési módszereket is érintik.

Egyes javaslatok hidrológiai hatásvizsgálatot írnak elő, mások pedig olyan hűtési megoldásokat ösztönöznek vagy tennének kötelezővé, amelyek mérséklik a vízkivételeket. Ez azt jelenti, hogy a hűtési architektúra a kolokációs szolgáltatók, a hyperscalerek, a neocloud szolgáltatók, valamint a tervezők és kivitelezők számára is a megfelelési és engedélyezési stratégia részévé válik.

A termikus terhelés közben folyamatosan nő. A Schneider Electric az NVIDIA Vera Rubin platformját hozza példaként, amelynél a rackenkénti teljesítménysűrűség elérheti a 227 kW-ot. Ilyen értékek mellett az üzemeltetőknek azt is vizsgálniuk kell, hogy a hűtési rendszer miként hat a vízfogyasztásra és az infrastruktúra integrációjára.

Három fő szabályozási irány rajzolódik ki

A vállalat szerint a 2025-ben és 2026-ban benyújtott, több mint 60 törvényjavaslat három nagy csoportba sorolható. Az első a zárt hurkú hűtési rendszerekre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Dél-Karolinában például olyan javaslat született, amely nulla nettó vízkivételt és nulla nettó szennyvízkibocsátást írna elő, miközben tiltaná a talajvíz vagy a települési víz használatát hűtésre.

Kansasban azokat a nyitott hurkú rendszereket korlátoznák, amelyek a vízgőzt a légkörbe juttatják. A javaslat a zárt hurkú hűtést olyan lezárt rendszerként határozza meg, amelyben nincs érintkezés a folyadék és a légkör között.

A második csoportba a vízhasználatról szóló jelentési és közzétételi kötelezettségek tartoznak. Kalifornia, Utah és New Jersey olyan szabályozásokkal halad, amelyek a tervezett és tényleges vízfogyasztás, a vízforrások, a kibocsátás és egyes esetekben az áramtermeléshez kapcsolódó közvetett vízhasználat bejelentését írják elő. Utah elfogadott jogszabálya emellett előzetes értesítést követel meg a helyi vízszolgáltatók felé, és szankciókat is meghatároz a szabályok megszegésére.

A harmadik terület a hidrológiai hatásvizsgálat. Minnesota, Kalifornia és más államok olyan követelményeket vizsgálnak vagy vezettek be, amelyek a vízgyűjtők kapacitását, az aszályokkal szembeni ellenálló képességet, a vízellátást és a térség kumulatív keresletét értékelik.

A zárt rendszer a meglévő adatközpontoknál is alkalmazható

A zárt hurkú folyadékhűtés a hűtőközeget egy zárt rendszerben keringeti, és a hőt annak keletkezési helyéhez közelebb vezeti el. A Schneider Electric szerint ezzel mérsékelhető a párolgáson alapuló, fogyasztó vízhűtéstől való függés, miközben a rendszer a nagyobb számítási sűrűséget is támogatni tudja.

A meglévő adatközpontok átállítása azért összetett, mert jelentős részük még a nagy rackteljesítmények és az új vízügyi szabályok megjelenése előtt épült. A vállalat szerint azonban a folyadékhűtéshez nem minden esetben van szükség teljes körű átépítésre. Fokozatos vagy hibrid megközelítéssel ott lehet bevezetni a folyadékhűtést, ahol a számítási sűrűség ezt indokolja, miközben más területeken megmaradhat a levegős hűtés.

A közvetlen chiphűtés hideglemezekkel, elosztókkal és tömlőkkel vezeti el a hőt a nagy teljesítményű processzoroktól és grafikus processzoroktól. A Coolant Distribution Unit, röviden CDU, az informatikai kör és a létesítményi infrastruktúra közötti folyadékáramlást kezeli. Ha a létesítményi víz nem vezethető el az informatikai térig, a Heat Dissipation Unit, vagyis HDU, a folyadékhűtéses rendszerek hőjét a környező levegőbe adhatja le. A Rear Door Heat Exchanger, röviden RDHx, rackenként biztosíthat hűtést nagy sűrűségű berendezéseknél, létesítményi vízhez való hozzáférés és teljes átépítés nélkül.

A teljes hőelvezetési láncot kell megtervezni

A Schneider Electric szerint a folyadékhűtést rendszerként kell kezelni, nem egyetlen rackbe épített alkatrészként. A teljes megoldás része a hő rögzítése, a hűtőközeg elosztása, a csőhálózat, a hűtők, a hőleadás, a vezérlés, a felügyelet és a karbantartás.

Az új létesítmények és a bővítések tervezésekor a vállalat a jelenlegi és a javasolt szabályok áttekintését, a jövőbeli jelentési kötelezettségek felmérését és a rugalmas kialakítást tartja fontosnak. Az áramellátást és a hűtést összehangoltan kell méretezni, mivel a rendkívül nagy sűrűségű rackeknél a villamos és a termikus infrastruktúrának együtt kell skálázódnia.

A megközelítés különösen a kolokációs szolgáltatóknak lehet fontos, mivel ügyfeleik eltérő szerverplatformokkal, rack-sűrűséggel, hűtési igényekkel és ütemezéssel érkezhetnek. A Schneider Electric szerint a hibrid architektúrák lehetővé teszik, hogy az adatközpontok a bérlői és munkaterhelési igények változásához igazodjanak, miközben kezelik az egyre szigorúbb vízhasználati és engedélyezési elvárásokat.