Az AI a biológiai kutatások baleseti kockázatát is növelheti

Az AI gyorsítja a biológiai kutatásokat

A mesterséges intelligencia egyre több ponton jelenik meg a biológiai kutatásokban. A modellek génszerkesztési tervek létrehozásában, a tervek hibáinak elemzésében és a kísérletek hatékonyabbá tételében is használhatók. Az Atlantic Council által idézett, szeptemberben közzétett tanulmány szerint a megkérdezett tudósok csaknem fele naponta használ AI-t. Az élettudományokban a modellek molekuláris szerkezetek fejlesztésére és összetett szimulációk futtatására is szolgálnak.

Anthropic a hónap elején közölte, hogy San Franciscóban biológiai kutatólaboratóriumot hozott létre, ahol a Claude a kutatási folyamat minden lépésébe beépül. A labor egyik első közzétett tanulmányában a Claude önállóan azonosított egy új enzimer rendszert, amely DNS ismétlődésekhez kapcsolódik. A rendszer egy, a CRISPR bakteriális védekező mechanizmusára emlékeztető mintázatot mutatott.

Az Atlantic Council egy Stanford Egyetemen végzett kísérletet is említ. A kutatók a nyílt forráskódú Evo segítségével tizenhat, a természetben korábban nem látott, életképes vírust hoztak létre. Ezek egyike sem volt képes embereket megfertőzni, a kísérlet azonban azt mutatja, hogy az AI természetben nem létező biológiai szekvenciák megtervezésében is segíthet.

A vita eddig főként a szándékos visszaélésről szólt

Az AI biológiai alkalmazásai kettős felhasználású kockázatokat hordoznak. A közbeszédben főként az a lehetőség kap figyelmet, hogy terroristák vagy más nem állami szereplők AI segítségével biológiai fegyvereket fejleszthetnek és vethetnek be. Anthropic szeptemberi jelentése a Claude biológiai célú visszaélési eseteit a legsúlyosabb kategóriába sorolta.

A jelentés egyik esete szerint egy katonai kutatóintézet a Claude segítségével olyan kutatási pályázat megírását próbálta támogatni, amely a Chikungunya vírus kívánatos mutációit és fokozott virulenciájú klónjait vizsgálta volna. Egy másik esetben egy kutató toxinok áttervezéséhez akarta igénybe venni a modellt.

A kockázat a nyílt súlyú modellekre is kiterjed. Ezek letölthetők és testre szabhatók, ezért előfordulhat, hogy nem rendelkeznek megfelelő biztonsági korlátozásokkal. Ilyen modellként a forrás a kínai Kimi-K3-at említi. Az asztali DNS-szintetizáló gépekkel együtt ezek elméletben csökkenthetik a biológiai és vegyi fegyverek fejlesztésének akadályait. A működő fegyver előállításához szükséges laboratóriumi felszerelés, szaktudás és finanszírozás azonban továbbra is jelentős korlátot jelent.

A laboratóriumi balesetek már ma is valós kockázatot jelentenek

Az AI gyorsabbá és olcsóbbá teheti a kutatást, ami az Atlantic Council szerint a magas biztonsági szintű laboratóriumok hálózatának bővülését is ösztönözheti olyan országokban, ahol gyengébbek a biológiai biztonsági keretek. A Global BioLabs projekt 2023-ban ötvenegy működő, három épülő és tizenöt tervezett, 4-es biológiai biztonsági szintű, vagyis BSL-4 laboratóriumot azonosított huszonhét országban. A működő BSL-4 laborok száma körülbelül kétszerese volt az egy évtizeddel korábbinak.

A huszonhét, ilyen laboratóriummal rendelkező vagy azt fejlesztő ország közül tizenkettő ért el magas pontszámot a biológiai biztonság terén, a kettős felhasználású kutatások irányításában pedig csak Kanada. Egy kongresszusi meghallgatás ugyanebben az évben készült anyaga szerint az általános biológiai kockázatkezelésben hét ország teljesített magas szinten.

Egy 2024-es tanulmány 2000 és 2021 között 51 kórokozóhoz kapcsolódóan 309 laboratóriumban szerzett fertőzést, valamint 8 kórokozót érintő, 16 véletlen kijutást azonosított. Az esetek a tanulmány szerint nyolc halálesettel jártak. A dokumentált kijutások között SARS-CoV, poliovírus és H5N1 influenza is szerepelt. Egy 2025-ös tanulmány 2000 és 2024 között 250 jelentésben 712 hasonló fertőzést azonosított. A fő kockázati tényezők között a nem megfelelő fertőtlenítés, a tűszúrásos sérülések és a személyi védőfelszerelés hatástalan használata szerepelt.

A tényleges esetszám ennél magasabb lehet, mivel nincs hivatalos, globális jelentési rendszer a laboratóriumi fertőzésekre és a véletlen kijutásokra. Az adatok nagy része önbevalláson alapul, vagy olyan országokból származik, amelyek saját szabályaik alapján írják elő a bejelentést.

A szabályozásnak a technológiával együtt kell fejlődnie

Az Egyesült Államokban a Fehér Ház Tudományos és Technológiai Politikai Hivatala 2026 júliusában új keretrendszert vázolt fel a veszélyes funkciónövelő kutatások és a nemzetközi aggályos kutatások kezelésére. A szabályok között szerepel az ilyen kutatások szövetségi finanszírozásának szüneteltetése, a lehetségesen érintett munka azonnali leállítása és a finanszírozó ügynökség huszonnégy órán belüli értesítése. Az intézményeknek a nem szövetségi finanszírozású kutatások azonosítására is mechanizmusokat kell bevezetniük.

Az Atlantic Council szerint az új szabályozás hatékonysága még nem ítélhető meg. A magas biztonsági szintű kutatást bővítő országoknak a laboratóriumi kapacitással párhuzamosan kellene kialakítaniuk biológiai kockázatkezelési kereteiket. Ehhez legalább a kettős felhasználású és a veszélyes funkciónövelő kutatások nemzeti felügyeletére, valamint nemzetközileg elismert biológiai biztonsági gyakorlatok alkalmazására lenne szükség.

Kanada példaként szolgálhat: a 2026-ban frissített Human Pathogens and Toxins Act kötelező incidensbejelentést, kormányzati engedélyt a magas következményű kórokozókkal végzett kutatáshoz, valamint írásos értesítést ír elő, ha a kutatók meghatározott kockázatos jellemzőket, például a virulenciát vagy a patogenitást növelnék.

A forrás szerint a meglévő incidensek önmagukban nem bizonyítják, hogy az AI több laboratóriumi balesetet fog okozni. Azt azonban jelzik, hogy a véletlen kijutás már most is komoly sérülékenység, miközben az AI által támogatott biológiai kutatás és a magas biztonsági szintű laboratóriumok kapacitása egyaránt bővül.