Az Egyesült Államoknak az AI-korlátok mellett utakat is kell építenie

Az AI előnyei háttérbe szorulhatnak

Daniel Castro, az Information Technology and Innovation Foundation elnöke a Center for Data Innovation szeptember 1-jén megjelent írásában arra figyelmeztet, hogy az amerikai AI-vita túlzottan a lehetséges károkra összpontosít. A közbeszédben gyakran kerül elő a munkahelyek megszűnésének, a magánszféra sérülésének, a kibertámadásoknak és az irányítás alól kikerülő rendszereknek a veszélye. Ezeket a kockázatokat kezelni kell, de az elemzés szerint a döntéshozóknak az AI előnyeinek maximalizálása is feladatuk.

Az egészségügyben az AI felgyorsíthatja a gyógyszerkutatást, javíthatja a diagnózisokat és szélesítheti az ellátáshoz való hozzáférést. Az oktatásban személyre szabott tanulási lehetőségeket és magántanárhoz hasonló támogatást kínálhat. A közlekedésben és a logisztikában javíthatja a biztonságot és a hatékonyságot, az iparban pedig növelheti a termelékenységet, erősítheti az amerikai versenyképességet és támogathatja a fejlett gyártást.

Több területen akadályozzák az elterjedést

Castro szerint az Egyesült Államok jelenlegi szabályozási környezete nem kedvez eléggé az AI fejlesztésének és alkalmazásának. Az adatvédelmi szabályok egyszerűsítésére lenne szükség ahhoz, hogy a vállalatok felelősen gyűjthessenek, oszthassanak meg és használhassanak adatokat. Eközben a szövetségi adatvédelmi törvényhozás elakadt, az államok pedig újabb és újabb szabályokat vezetnek be.

Az elemzés az antitrösztpolitikát, az exportkorlátozásokat és a foglalkozási engedélyezést is lehetséges akadályként említi. A versenyjognak figyelembe kellene vennie, hogy az AI-chatbotok megváltoztathatják, miként keresnek és használnak információt a fogyasztók. Az exportellenőrzéseknek lehetővé kellene tenniük, hogy az amerikai vállalatok chipeket és modelleket értékesítsenek világszerte. Castro szerint a külföldi ügyfeleket elbizonytalaníthatják az úgynevezett leállítókapcsolók, amelyek azt jelezhetik, hogy az amerikai kormány bármikor megszüntetheti a hozzáférésüket.

A szerző a szakmai engedélyezési rendszerek felülvizsgálatát is sürgeti. Az egészségügyben, a könyvelésben, a pénzügyi tanácsadásban, a jogban és más területeken az engedélyezési szabályok akadályozhatják az AI-alapú szolgáltatások megjelenését, ha inkább a már működő szereplőket védik, mint a fogyasztókat.

Nemzeti AI-stratégiát sürget az elemzés

A szabályozási akadályok lebontása önmagában nem lenne elég. A szövetségi kormánynak azokban az ágazatokban is segítenie kellene az AI piacának felépítését, ahol az állami szabályozás és beruházás jelentősen befolyásolja az elfogadást. Az elemzés az elektronikus egészségügyi nyilvántartások példáját hozza fel: ezek elterjesztéséhez nagyjából 40 milliárd dollár szövetségi kiadásra, majd az interoperabilitást javító szabályozási munkára volt szükség.

Castro az Egyesült Államok 2010-ben elindított National Broadband Plan programjához hasonló nemzeti AI-stratégiát javasol. Ez tíz olyan ágazatot azonosíthatna, ahol az AI a következő évtizedben a legnagyobb nyereséget hozhatja, egyértelmű feladatokat adhatna a szövetségi ügynökségeknek, bevezetési célokat és demonstrációs projekteket finanszírozhatna, valamint feltárhatná az elavult szabályokat.

Az elemzés szerint a nemzetközi verseny miatt is szükség van pozitív, konkrét tervre. A Stanford University 2026 AI Index adatai alapján a kínai válaszadók 84 százaléka lelkes az AI iránt, míg az amerikaiaknál ez az arány 38 százalék. Castro úgy látja, hogy az Egyesült Államoknak egyszerre kell kiépítenie a kockázatokat kezelő korlátokat és azokat az infrastruktúrákat, szabályokat, beruházásokat, amelyekkel az AI a gazdaság szélesebb részében is elterjedhet.