A zsarolóvírusos támadások 87 százalékában már AI-t is használtak

Az AI és a fizikai fenyegetések is terjednek

A Semperis október 14-én tette közzé éves, globális zsarolóvírus-jelentésének eredményeit. A kutatásba kizárólag olyan szervezetek kerültek be, amelyeket az elmúlt 12 hónapban zsarolóvírusos bűnözői csoportok támadtak meg.

A jelentés szerint az esetek 87 százalékában a támadók mesterséges intelligenciát használtak. A vizsgálat nyolc ország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Szingapúr, Kanada és Ausztrália adataira terjedt ki.

A támadások 40 százaléka pszichológiai vagy fizikai fenyegetést is tartalmazott a megtámadott vállalatok munkatársaival szemben. A jelentés szerint az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és a többi vizsgált országban az esetek közel 25 százalékában fenyegették pszichológiai megfélemlítéssel az áldozatokat. Az érintettek 53 százaléka arról számolt be, hogy a támadók beváltották a fenyegetéseiket.

Az áldozatok vagy családtagjaik 23 százalékát úgynevezett swatting támadás érte, 25 százalékuk pszichológiai vagy orvosi segítséget kért, 24 százalékuk pedig személyi védelmet vett igénybe.

A támadók gyakran visszatérnek

A Semperis adatai alapján a zsarolóvírusos csoportok ismételt támadásai is komoly problémát jelentenek. Az esetek közel 70 százalékában az áldozatokat többször is megtámadták, 31 százalékuk pedig több alkalommal fizetett a támadóknak.

Mickey Bresman, a Semperis vezérigazgatója szerint a támadók módszerei folyamatosan változnak. A vállalat közleménye alapján a korábbi támadások elsősorban az adatok titkosítására épültek. Később megjelent a kettős zsarolás, amelyben az adatlopás és az adatok nyilvánosságra hozatalával való fenyegetés is társult a titkosításhoz. Bresman szerint a bűnözők újabb módszereket keresnek arra, hogy a sértetteket fizetésre kényszerítsék.

Chris Inglis, az Egyesült Államok első nemzeti kiberbiztonsági igazgatója és a Semperis stratégiai tanácsadója szerint a támadók célja, hogy az ellenállás költségét magasabbnak állítsák be, mint a követelés teljesítésének költségét. A közlemény szerint Inglis a munkatársakat és családtagjaikat érő fizikai fenyegetéseket ennek az újabb eszközének nevezte.

Az identitásrendszerek védelme lemaradásban van

A zsarolóvírusos támadások 87 százaléka olyan identitásrendszereket célzott, mint az Active Directory, az Entra ID és az Okta. A sikeres támadások közel 75 százaléka az identitásrendszert vette célba vagy használta ki.

A felkészültség ezzel nincs összhangban. A felmért vállalatoknak csak 50 százaléka rendelkezik dedikált identitásmentési rendszerrel, és kevesebb mint a felük automatizálja az identitásrendszer helyreállítását. A szervezetek 40 százalékának katasztrófa-helyreállítási vagy válságkezelési terve nem tartalmaz Active Directory-helyreállítási eljárásokat.

Inglis szerint az identitás a támadások központi eleme, mert egy ellopott identitással a támadók hozzáférést szerezhetnek a szervezet belső jogosultságaihoz. A Semperis vezető incidenskezelési tanácsadója, Tim Beasley arra is felhívta a figyelmet, hogy a támadások jelentős lelki terhet rónak az informatikai és kiberbiztonsági dolgozókra.

Mit jelent ez a szervezetek számára?

A jelentés alapján a zsarolóvírus elleni védekezéshez nem elég az adatok mentése és helyreállítása. A támadások az identitásrendszereket is célba veszik, miközben sok vállalatnál hiányzik a dedikált mentés, az automatizált helyreállítás és az Active Directoryra vonatkozó válságkezelési eljárás.

A Semperis szerint a munkatársakat és családtagjaikat fenyegető nyomásgyakorlás a vállalati incidensek személyes következményeit is súlyosbítja. A közleményben ismertetett adatok ezért a technikai védelem mellett az identitásrendszerek helyreállításának és a válságkezelésnek a jelentőségét emelik ki.