Az Amazon szerint az adatközpontok építése stratégiai verseny

Az Amazon nemzetbiztonsági kérdésként tekint az adatközpontokra

Az Amazon október 2-i közleménye szerint az Egyesült Államok a második világháború után az országos közlekedési infrastruktúra kiépítésével teremtette meg a gazdasági növekedés egyik alapját. A vállalat úgy látja, hogy hetven évvel később hasonló léptékű fejlesztés zajlik, ezúttal a digitális infrastruktúra területén.

A közlemény az internet elterjedését és a felhőalapú számítástechnika térnyerését emeli ki. Az Amazon szerint ma a vásárlás, a bankolás, a tőzsdei kereskedés, az utazásfoglalás, az egészségügyi szolgáltatások, a szórakoztatás és számos kutatási terület adatközpontokra támaszkodik.

A vállalat szerint a mesterséges intelligencia miatt az adatközpontok építése felgyorsult. Az AI a közlemény alapján a vállalkozások, kórházak, iskolák és közszolgáltatások mellett védelmi rendszerekben, hírszerzési elemzésben, kiberbiztonságban és műholdas műveletekben is szerepet kap majd. Az Amazon úgy véli, hogy az AI-fejlesztésben élen járó országok gazdasági és nemzetbiztonsági előnyökhöz juthatnak.

Az Amazon négy gyakori állítást vitat

A közlemény szerint jelenleg több mint 100 adatközponti moratóriumot mérlegelnek az Egyesült Államokban. Az Amazon úgy látja, hogy a beruházások lassítása hosszú távú következményekkel járhat, miközben a technológiai és energetikai ágazatnak, valamint a kormányzati partnereknek felelősen kell együttműködniük.

Vízhasználat: az Amazon szerint az adatközpontok az amerikai ipari vízfelhasználás közvetlen fogyasztásának körülbelül 0,5 százalékát adják. A vállalat állítása szerint az amerikai golfpályák önmagukban mintegy 200-szor több vizet használnak, mint az Amazon összes adatközpontja. Egy átlagos adatközpont napi körülbelül 170 000 gallon vizet használ, az Amazon létesítményeinek átlaga pedig kevesebb mint 13 000 gallon, ami a vállalat szerint 42 amerikai háztartás fogyasztásának felel meg.

Energiaárak: az Amazon szerint félrevezető minden áremelkedést az adatközpontokra fogni. A vállalat példaként olyan államokat említ, ahol az árak emelkedtek, csökkentek, illetve az országos átlagnál lassabban nőttek. Szerinte a drágulás egyik oka az elöregedett hálózat, amelynek vezetékei mintegy 70 százalékban 25 évnél régebbiek. Az Amazon azt állítja, hogy a saját projektjeihez szükséges hálózati fejlesztések költségeit a közműveknek fizetett bevétellel fedezi.

Kibocsátás: a tartalék dízelgenerátorok a vállalat szerint az idő 99,9 százalékában nem működnek, és nagyjából évi 10 órát üzemelnek, főként karbantartási tesztek miatt. Az iparág jelentős része Tier 4 kibocsátáscsökkentő rendszereket használ. Az Amazon állítása szerint egy átlagos adatközpont éves nitrogén-oxid-kibocsátása egy Seattle és London közötti oda-vissza repülőútéhoz hasonló.

Adóbevételeket és munkahelyeket ígérnek a beruházások

Az Amazon vitatja azt is, hogy az adatközpontokból a helyi közösségek semmit sem kapnak. A cég szerint ezek a létesítmények jelentős adóbevételeket, gazdasági hatást, munkahelyeket és oktatási programokat hoznak a befogadó térségekbe. A közlemény szerint az adatközpont-üzemeltetők gyakran a közösség legnagyobb adófizetői közé tartoznak.

Az Amazon példaként Indiana állam St. Joseph megyéjét említi. A vállalat által fizetendő adók becslése szerint meghaladja a 3 milliárd dollárt, miközben a terület korábbi használata ugyanebben az időszakban 1,2 millió dollárt hozott volna. Missouri állam Montgomery megyéjében az Amazon projektje 25 év alatt több mint 1,8 milliárd dollár adót fizethet, szemben a korábbi használat mintegy 200 000 dolláros bevételével.

A közlemény végén az Amazon felelős építési vállalást és új, az adatközpontok környezetében élő közösségeket támogató programokat ígér. A megadott szöveg ezek részleteit nem ismerteti. A vállalat üzenete szerint a fejlesztéseket hosszú távú, köz- és magánszektorbeli együttműködésként kell kezelni, miközben a vízhasználattal, az energiával és a kibocsátással kapcsolatos kérdéseket is rendezni kell.