Az Egyesült Államok egyre jobban függ a magáncégek AI-képességeitől

Négyszer 200 millió dolláros megállapodás

Az amerikai Védelmi Minisztérium Chief Digital and Artificial Intelligence Office nevű szervezete 2025 júliusában szerződéses megállapodásokat jelentett be négy vezető AI-céggel. Az Anthropic, a Google, az OpenAI és az xAI egyaránt legfeljebb 200 millió dollár értékű szerződést kapott.

Ugyanebben a hónapban a Fehér Ház AI Action Plan című dokumentuma az Egyesült Államok mesterségesintelligencia-dominanciájának elérését „nemzetbiztonsági szükségszerűségként” írta le, amelynek célja a globális technológiai fölény megkérdőjelezhetetlenné és megtámadhatatlanná tétele.

Ogadinma Enwereazu, a Purdue Egyetem politikatudományi doktorandusza és a Governance and Responsible AI Lab szakmai munkatársa az amerikai AI-biztonsági politika alakulását vizsgálta. Elemzését a Montreal AI Ethics Institute és a Purdue Egyetem laborja által készített AI Policy Corner sorozat részeként publikálták.

Az államokkal versenyeznek, a cégekkel működnek együtt

A szerző 2019 és 2026 között kiadott amerikai kormányzati dokumentumokat tekintett át, köztük felhatalmazási törvényeket, elnöki rendeleteket és védelmi minisztériumi irányelveket. Arra jutott, hogy amikor ezek a dokumentumok az AI-versenyről beszélnek, többnyire államokra és katonai előnyre összpontosítanak.

A versennyel kapcsolatos megfogalmazások csaknem háromnegyede más államokkal fennálló katonai előnyt vagy rivalizálást érint. Az együttműködés említése ezzel szemben főként a magánszektorral és az iparággal kialakított partnerségekre vonatkozik.

Ennek egyik oka, hogy a legfejlettebb AI-rendszereket ma viszonylag kevés vállalat fejleszti. A Stanford HAI 2026 AI Index Report szerint az iparág állította elő 2025-ben a figyelemre méltó, élvonalbeli AI-modellek több mint 90 százalékát. Az amerikai kormány ezért a nyilvánosan támogatott innovációk piacosításában, valamint a nagy teljesítményű AI-rendszerek fejlesztésében és szállításában is egyre inkább a vállalatokra támaszkodik.

Az elemzés szerint a korábbi technológiai korszakokban jellemzően az állam viselte a korai kockázatokat, a cégek pedig kereskedelmi forgalomba hozták az eredményeket. Az AI esetében a függőség iránya részben megfordult. A szerző ezt a NASA Apollo-programban betöltött ipari szerepével és a modern számítástechnika államilag finanszírozott kutatásaival állítja párhuzamba.

Átláthatósági és érdekütközési kockázatok

Az első fő aggály az elszámoltathatóság. Az államok közötti szövetségekhez, például az Észak-atlanti Szerződéshez, a szenátus jóváhagyása szükséges. A végrehajtói megállapodásokat jelenteni kell a kongresszusnak, és többnyire közzé is teszik, illetve köröztetik.

A magáncégekkel kötött partnerségek ezzel szemben szerződések és rugalmas beszerzési megállapodások formáját ölthetik. Ezek részleteit gyakran bizalmas üzleti információként kezelik. A Government Accountability Office megállapítása szerint a Pentagon sok prototípusmegállapodásról azt sem tudja megállapítani, hogy azok eljutottak-e a gyártásig, illetve biztosítottak-e képességeket a csapatok számára.

A második aggály a megosztott érdekekből fakad. A vezető AI-cégek befektetőknek, globális ügyfeleknek és saját kereskedelmi stratégiáiknak is felelnek. Ezek az érdekek gyakran egybeeshetnek az amerikai biztonsági célokkal, de nem minden esetben. Emiatt kérdés, miként biztosíthatja a kormány, hogy a vállalatok kereskedelmi döntései összhangban maradjanak a nemzetbiztonsági prioritásokkal, miközben az állam kritikus AI-képességek esetében egyre jobban függ tőlük.

Az elemzés azt is felveti, hogy a magáncégek mekkora gyakorlati befolyást gyakorolhatnak a biztonságpolitikai döntésekre.

A szövetségesek is háttérbe szorulhatnak

A harmadik kockázat a szövetséges államok marginalizálódása. Ha az Egyesült Államok elsődleges AI-partnerként a vállalatokat kezeli, a vele együttműködő kormányok kisebb szerepet kaphatnak az őket is érintő döntésekben.

Ez megnehezítheti a katonai AI-ra vonatkozó közös nemzetközi szabályok és szabványok kialakítását. Az elemzés szerint az amerikai megközelítés hatása ezért túlmutat a kormányzati intézményeken: érinti a technológiákat fejlesztő vállalatokat, valamint a közvéleményt is, amelynek biztonsága és demokratikus ellenőrzése egyaránt tét.