Brad Smith: szélesebb hozzáférés és világos szabályok kellenek az AI-hoz

A mesterséges intelligencia előnyei csak akkor oszthatók meg széles körben, ha javul a hozzáférés, működőképes szabályok születnek, és a technológia az emberi képességeket erősíti. Erről beszélt Brad Smith, a Microsoft alelnöke és elnöke az AI for Good Global Summit 2026 genfi előadásán.
- 2026 első negyedének végén a generatív AI használata 27 százalékos volt a Global North munkaképes korú lakosságában, szemben a Global South 15 százalékával.
- A Microsoft az évtized végéig 50 milliárd dollárt költene, jelentős részben AI-infrastruktúrára.
- A világon 2,2 milliárd ember továbbra sem kapcsolódik az internethez.
- Brad Smith összehangolható nemzeti AI-szabályokat és jogorvoslati lehetőségeket sürget.
- A Microsoft nyílt forráskódúvá teszi a HASTE katasztrófaelhárítási modellt a GitHubon.
Nőhet a különbség a fejlett és a fejlődő régiók között
Brad Smith szerint az AI terjedése újabb egyenlőtlenségeket mélyíthet el, ha a technológia előnyeihez nem férnek hozzá hasonló arányban a világ különböző térségei. A Microsoft vezetője a Global North és a Global South között kialakuló különbséget az elektromosság korábbi, egyenetlen elterjedéséhez hasonlította, amely tartós gazdasági eltérésekhez járult hozzá.
Smith adatai szerint 2026 első negyedévének végén a Global North munkaképes korú lakosságának körülbelül 27 százaléka használt generatív AI-t, a Global South esetében ez az arány 15 százalék volt. A Microsoft előrejelzése alapján a különbség tovább nőhet, és mire a világ 2027-ben visszatér Genfbe, a Global Northban kétszeres lehet az elfogadás szintje a Global Southhoz képest.
A lemaradás mérsékléséhez Smith szerint az állami, a vállalati és a nonprofit szektornak együtt kell működnie. Az AI-infrastruktúra kiépítése jelentős beruházást igényel az adatközpontok, a hálózati kapcsolatok, az oktatás és a készségek területén. A Microsoft a közlemény szerint az évtized végéig 50 milliárd dollár elköltésével számol, amelynek jelentős része infrastruktúrára irányul.
A hozzáféréshez internet, készségek és közös finanszírozás is kell
Az infrastruktúra önmagában nem oldja meg a hozzáférési problémát. Smith szerint 2,2 milliárd ember továbbra sem kapcsolódik az internethez, így ők az AI-rendszerek képességeitől függetlenül nehezebben részesülhetnek az előnyökből. A technológiának emellett több nyelven, helyi igényekhez igazodva kell működnie, és olyan mérési rendszerekre is szükség van, amelyek megmutatják, valóban bővül-e a hozzáférés.
A vezető a digitális készségek fontosságát is hangsúlyozta. Az embereknek és az intézményeknek adatelemzési ismeretekre és megfelelő AI-jártasságra van szükségük ahhoz, hogy hatékonyan használják a technológiát. A beruházási hiány betöltéséhez több forrás összehangolását sürgette. A technológiai vállalatok infrastruktúrát finanszírozhatnak, míg a kormányok, fejlesztési bankok és nemzetközi szervezetek közpénzekkel járulhatnak hozzá. Emellett magán- és állami befektetésekre is szükség lehet.
Smith szerint a keresletet is ösztönözni kell. A kormányok saját AI-használatukkal teremthetnek piacot, az országok pedig határokon átnyúló infrastruktúramegosztással dolgozhatnak együtt. Európában és Kelet-Afrikában már vizsgáltak olyan megoldásokat, amelyek több országot közös adatközponti kapacitással szolgálnának ki, miközben megtartanák az adatvédelemre és az adatok feletti ellenőrzésre vonatkozó nemzeti követelményeket.
A Microsoft vezetője összehangolható szabályokat sürget
Smith szerint a kapacitás bővítésének együtt kell járnia a szabályozással. Elutasította a túlzottan szigorú megközelítést és azt az elképzelést is, hogy az AI-rendszerek érdemi korlátok nélkül működjenek. „Innovációra van szükség védőkorlátokkal”, mondta.
Érvelése szerint a szabályok átláthatóságot teremtenek, kiszámíthatóbb környezetet adnak a vállalatoknak, és jogorvoslati lehetőséget biztosítanak azoknak, akiknek sérülnek a jogaik. A nemzeti szabályozásoknak nem kell azonosnak lenniük, mivel az eltérő jogrendszerek és kultúrák különböző megoldásokhoz vezetnek. Smith ugyanakkor nagyobb együttműködést és átjárhatóságot sürgetett a keretek között, hogy a technológia határokon át is működhessen.
A munka jövőjével kapcsolatban azt mondta, hogy az AI egyes állásokat megszüntethet, miközben újakat hozhat létre. A foglalkoztatás azonban szerinte nem pusztán jövedelemforrás, hanem a méltósághoz, a célérzethez és az önálló jövőformáláshoz is kapcsolódik. A cél az lehet, hogy az AI több ember számára jobb munkát teremtsen, miközben megőrzi a dolgozók tudását, tapasztalatát és tanulási lehetőségét. Smith a munkavállalói beleegyezés és kontroll fontosságát is kiemelte az AI-rendszerekkel megosztott tudás használatában.
Nyílt forrású modell segítheti a katasztrófavédelmet
Smith az AI humanitárius alkalmazására is hozott példát. Elmondása szerint a Microsoft műholdfelvételeket és egy AI-modellt használt a megrongálódott épületek azonosítására, valamint a mentésre szoruló emberek felkutatására egy venezuelai földrengést követően. A szakemberek így órák alatt végeztek el olyan munkát, amely korábban napokig tartott.
Az AI for Good Global Summit alatt a Microsoft bejelentette, hogy a HASTE nevű katasztrófaelhárítási modellt ingyenes, nyílt forráskódú modellként elérhetővé teszi a GitHubon. A rendszert helyi körülményekhez és különböző katasztrófatípusokhoz lehet igazítani. Műholdképeket elemezhet, segíthet azonosítani a veszélyben lévő területeket, és támogathatja a sürgősségi szolgálatok mozgósítását.
A bejelentés a felhasználók és a szervezetek számára azt jelenti, hogy a katasztrófaelhárításban alkalmazható eszköz nyílt forráskódú formában válik hozzáférhetővé. Smith szerint az ilyen technológiák értékét az adja, hogy közvetlenül érintő problémák megoldásában segítik az embereket. A beszéd központi üzenete alapján az AI jövője ezért a hozzáférés, az együttműködés és az emberi kontroll együttes alakításán múlik.
ITU AI for Good: Brad Smith calls for wider access, clear rules and a human-centred approach to AI
