Brookings: az alacsonyabb jövedelmű ChatGPT-fiókok több hirdetést kaptak

Több mint 3600 hirdetést vizsgáltak

A ChatGPT 2026 februárjában kezdett hirdetéseket megjeleníteni az ingyenes és az olcsóbb csomagokat használóknak. A Brookings kutatócsoportja október elején tette közzé az első nagyszabású elemzést ezekről a reklámokról. A vizsgálat szerint a hirdetések fontos szerepet kaphatnak abban, hogyan működik, milyen élményt nyújt és hogyan termel bevételt a mesterséges intelligencia.

A kutatók 91, úgynevezett „sock puppet” fiókot hoztak létre 2026 januárja és márciusa között. Ezeket három rasszhoz és etnikai csoporthoz, fekete, spanyolajkú és fehér felhasználókhoz, valamint három jövedelmi kategóriához, alacsony, közepes és magas jövedelmű csoporthoz rendelték. A csoporttagságot földrajzi régióval, az adott jellemzőkhöz kapcsolódó irányítószámokkal közelítették.

A fiókok minden nap különböző témákban kaptak kérdéseket. A kutatók olyan témákat is használtak, amelyeknél ésszerűnek tűnhet a hirdetésmegjelenítés, például a lasagna receptjét, és olyanokat is, amelyeknél az OpenAI korábban jelezte, hogy nem jelenít meg reklámot, például a mentális egészséget. A kutatás során több mint 3600 hirdetést gyűjtöttek.

Az alacsonyabb jövedelmű fiókok gyakrabban találkoztak reklámokkal

A kutatás legfontosabb megállapítása szerint az alacsonyabb jövedelmű irányítószámokhoz kötött fiókok jelentősen nagyobb eséllyel kaptak hirdetéseket. Az 53 fiók között, amely legalább egy reklámot látott, a helyszínekhez kapcsolódó jövedelmek fő értéke körülbelül 60 000 dollár volt. A hirdetést nem kapó fiókoknál a jövedelmek szélesebb eloszlást mutattak, csúcsuk pedig körülbelül 80 000 dollárnál volt.

A Brookings szerint a két eloszlás közötti különbség arra utal, hogy a minta nem néhány kiugró esetre vezethető vissza, hanem következetesen megjelent a vizsgált fiókok között. A tanulmány nem talált bizonyítékot arra, hogy a rassz vagy az etnikai hovatartozás befolyásolta volna, kapott-e egy fiók hirdetést.

A reklámok több ágazatból érkeztek, de különösen gyakran jelentek meg termékekkel, egészséggel, fitneszzel és főzéssel kapcsolatos kérdések után. Egy sportközvetítésekhez legjobb streaming-szolgáltatást kereső kérdés egyértelműen illeszkedett a célzáshoz. Más esetek kevésbé voltak közvetlenek: a munka és a magánélet egyensúlyáról szóló kérdés után is megjelent hirdetés. A pad thai elkészítéséről szóló útmutatóra egy DoorDash-reklám érkezett.

A kutatók átláthatóságot és független ellenőrzést sürgetnek

A tanulmány nem talált nyilvánvaló problémát az OpenAI által közölt korlátozásokkal. Ezek között szerepel, hogy a vállalat nem jelenít hirdetéseket erőszakos, politikai vagy gyűlöletkeltő tartalmak mellett. A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek, mert a vizsgálat mintái kicsik, és a platform hirdetési gyakorlata a következő években változhat.

A kutatás körülbelül egy hónap után megszakadt, mert egyik fiók sem kapott több hirdetést. A szerzők szerint ez arra utalhat, hogy az OpenAI felismerte a kutatásban használt fiókokat. Ez megmutatja, milyen nehéz zárt platformokon függetlenül vizsgálni a felhasználóknak megjelenő reklámokat.

A Brookings kutatói azt javasolják, hogy a döntéshozók biztosítsák a független kutatók folyamatos hozzáférését a ChatGPT és más zárt mesterségesintelligencia-platformok hirdetéseinek ellenőrzéséhez. Kötelező átláthatósági szabályok és közvetlen kutatói hozzáférés mellett az auditálás megbízhatóbb, pontosabb és olcsóbb lehetne a tesztfiókok használatánál.

A szerzők szerint a beszélgetős chatbotok meggyőző hangvétele, az ismételt interakciók és a memória összetett felhasználói profilok kialakítását teheti lehetővé. Mivel az emberek egyre gyakrabban bizalmasként kezelik a chatbotokat, a kutatók szerint a magánjellegű beszélgetésekbe illesztett reklámok manipulációra és diszkriminációra is lehetőséget adhatnak.