A CDT szerint hiányosak az EU kémprogram-export szabályai

A szabályozás fontos védelmet vezetett be

Az EU 2021-ben felülvizsgált kettős felhasználású termékekre vonatkozó rendelete, a Regulation (EU) 2021/821, új emberi jogi biztosítékokat vezetett be. A Center for Democracy & Technology Europe, röviden CDT Europe, szerint ezek közül különösen az 5. cikkben szereplő védelmek fontosak, ezért meg kell őrizni és tovább kell erősíteni őket.

A szervezet október 20-án közzétett állásfoglalásában az Európai Bizottság nyilvános konzultációjához járult hozzá. A konzultáció a rendelet működésének értékelését szolgálja, öt évvel az elfogadása után. A CDT Europe korábbi kutatása Franciaország, Németország, Olaszország és Hollandia gyakorlatát vizsgálta.

A kutatás jelentős eltéréseket talált a nemzeti engedélyezési gyakorlatokban, az átvilágítási elvárásokban, az export utáni ellenőrzésben és a megfigyelési technológiák exportjának átláthatóságában.

Öt területen sürgetnek változást

A CDT Europe szerint elsőként felül kell vizsgálni a kibermegfigyelési termékek fogalmát. A rendelet 2. cikkének 20. pontja olyan technológiákra utal, amelyeket kifejezetten rejtett megfigyelés lehetővé tételére terveztek. Ez korlátozhatja azoknak a technológiáknak a lefedettségét, amelyek nem szerepelnek a listán, miközben komoly emberi jogi kockázatot jelenthetnek. A Bizottság 2024-es iránymutatása további értelmezést ad, de a CDT szerint nem tudja teljesen orvosolni a jogi definíció korlátait.

A szervezet hatékonyabbá tenné az 5. cikk úgynevezett általános záradékát is. Ez lehetővé teszi, hogy a hatóságok engedélyt követeljenek olyan, listán nem szereplő kibermegfigyelési termékekhez, amelyeket belső elnyomásra vagy súlyos emberi jogi, illetve nemzetközi humanitárius jogi jogsértésekre szánhatnak. A CDT szerint ehhez a tagállami hatóságoknak több információra, technikai szakértelemre és erőforrásra van szükségük.

Az átvilágításnak az export utáni tényleges használatra is ki kellene terjednie. A szervezet szerint az előzetes ügyletvizsgálat, a tervezett végfelhasználás és a célország kockázatainak elemzése önmagában nem elegendő. Hatékony utólagos ellenőrzésre és a visszaélésekkel kapcsolatos hiteles jelzések kezelésére is szükség van.

A CDT emellett egyértelműbbé tenné, hogy mikor kell megtagadni az exportengedélyt. A jelenlegi szabályok előírják az emberi jogi szempontok figyelembevételét, de a szervezet szerint nem határozzák meg általánosan és kifejezetten, hogy súlyos kockázat esetén kötelező-e az engedély elutasítása.

Az unión belüli mozgás és az átláthatóság is gondot jelent

A rendelet elsősorban a harmadik országokba irányuló exportot ellenőrzi. A tagállamok közötti, unión belüli átadásokra nem vonatkozik hasonló, általános engedélykötelezettség a kémprogramok és a kapcsolódó, magas kockázatú kibermegfigyelési technológiák esetében. Az Annex IV csak a különösen érzékeny termékek egy szűk körét tartalmazza, a kibermegfigyelési termékek azonban nem szerepelnek benne.

A CDT Europe szerint ez azért is problémás, mert bizonyítékok gyűlnek az unión belüli kémprogram-visszaélésekről, miközben a megfigyelési iparág összetett vállalati struktúrákat használhat. Leányvállalatok, kapcsolt cégek és közvetítők több joghatóságon keresztül is részt vehetnek az ügyletekben, ami megnehezíti a technológiák útjának és a felelős szereplőknek a nyomon követését.

A szervezet arányosabb biztosítékokat sürget az unión belüli átadásokhoz, valamint szigorúbb információs követelményeket az exportőrök, kapcsolt vállalkozások és közvetítők feltérképezésére. A CDT szerint a döntések átláthatóságának javítása szintén szükséges ahhoz, hogy ellenőrizhető legyen, valóban érvényesülnek-e a rendelet emberi jogi garanciái.