Az EU a gyerekek védelmétől mindenki kognitív integritásáig juthat el

A gyermekek online védelme kerül napirendre

Az Európai Bizottság szeptemberben terjeszti elő javaslatát a gyermekek közösségimédia-hozzáféréséről. A kezdeményezés a gyermekek online biztonságával foglalkozó különbizottság Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek július 13-án átadott jelentésére épül.

A testület uniós szintű korlátozást javasol a 13 év alattiak közösségimédia- és AI-társ-használatára, valamint biztonságos, életkornak megfelelő tervezést írna elő minden 18 év alatti felhasználó számára. Von der Leyen szerint a bizonyítékok támogatják a korhatár életkori csoportok szerint, fokozatosan bevezetett alkalmazását.

A Centre for Future Generations augusztus 21-én közzétett elemzésében emlékeztetett arra, hogy Ausztrália 2025 decemberében megtiltotta a közösségi média használatát a 16 év alattiak számára. Franciaország már elfogadta saját törvényjavaslatát, Dánia, Lengyelország és Portugália pedig hasonló szabályozást mérlegel.

Egy gyermek története több rendszer együttes hatását mutatja

A tanulmány szerzője, Nicoleta Prutean, egy Sophie nevű, kitalált 14 éves lány példáján mutatja be a jelenlegi védelem hiányosságait. Sophie családi körülményei miatt nem kapja meg a szükséges érzelmi támogatást. Kedvenc közösségi platformjának ajánlórendszere azt figyeli, mi köti le a figyelmét, és arra következtet, hogy sokáig néz önsértéssel kapcsolatos tartalmakat.

A rendszer újra és újra hasonló bejegyzéseket jelenít meg. Sophie időnként felismeri és jelenti a káros tartalmat, máskor nem. Emellett egy ingyenesen, az általa elérhető eszközökön használható AI-társhoz is fordul. A rendszer megerősíti a lány érzéseit, alkalmazkodik érzelmi igényeihez, és egy megbízható emberhez hasonló módon reagál. Mivel nem állítja magáról, hogy orvosi eszköz, a gyógyászati eszközökre vonatkozó szabályok nem érvényesek rá.

Prutean szerint Sophie esetében nem egyetlen szabályozási eszköz mondott csődöt. Az adatkezelés, a káros tartalom, a tiltott manipuláció és a hibás tervezés külön kezelt problémák, a kár azonban ezek kombinációjából, időben egymásra épülve alakul ki.

A javasolt védelem előrelépés, de hiányzik a közös mérce

A szerző előrelépésnek tartja a különbizottság ajánlásait, mivel azok nem kizárólag életkori tiltásra épülnek, fokozatosan alkalmazhatók, az AI-társakra is kiterjednek, és a felhasználó helyett a rendszerek tervezését állítják a középpontba. Az ajánlás digitális és AI-műveltséget is sürget gyermekek és felnőttek számára.

A Centre for Future Generations szerint azonban az életkornak megfelelő tervezés egyelőre nagyrészt meghatározatlan. A konkrét szabályok olyan funkciókra összpontosítanak, mint a végtelen görgetés, az automatikus lejátszás, az értesítések és az ajánlórendszerek egyes jellemzői. A funkciók változásával ezeket a szabályokat is folyamatosan át kellene írni, miközben a károk gyakran több funkció együttes működéséből erednek.

Prutean három, minden emberben jelen lévő kognitív sérülékenységet emel ki: a figyelem elterelhetőségét, a bizonytalan jutalmak iránti érzékenységet, valamint azt, hogy más elmék működésére következtetünk a nyelvi és viselkedési jelekből. Az elemzés szerint az AI-rendszerek és online platformok ismétlődő, kombinált hatása veszélyeztetheti az önálló gondolkodás és cselekvés képességét. Ezt nevezi a szerző kognitív integritásnak.

A javaslat szerint a kognitív integritás lehetne az a közös standard, amely alapján a digitális szolgáltatások együttes hatását is vizsgálni lehet. Ehhez a DSA, a GDPR és az AI Act végrehajtásáért felelős hatóságok együttműködésére lenne szükség. A szerző a későbbre várt Digital Fairness Actet az uniós szabályozás fontos lehetőségének tartja, mivel a fogyasztói sérülékenységet kognitív szempontból is meghatározhatná. Az elemzés állítása szerint az online térben mindenki sérülékeny lehet, mert a tervezés közös emberi kognitív sajátosságokra épít.