A folyadékhűtés tervezését már az új amerikai szabályokhoz kell igazítani

A nagyobb számítási sűrűség az egész hőtechnikai rendszert próbára teszi

A Schneider Electric szeptember 2-i szakmai bejegyzése szerint egy adatközpont tervezésekor nehéz célokat meghatározni, ha a létesítmény csak három-öt év múlva kezd működni. A hűtési rendszernek a jövőbeli számítási sűrűséget és a jelenlegi, valamint a várható hatékonysági előírásokat is kezelnie kell.

A vállalat az NVIDIA Vera Rubin rendszerét hozza példaként, amely az állítása szerint akár 227 kW-os mesterségesintelligencia-terhelést is támogathat rackenként. Ilyen sűrűségnél a hőtechnikai architektúra része lesz a létesítmény vízhőmérséklete, az áramlási sebesség, a szabad hűtés, a hőelvezetés, a vezérlés, valamint a folyadék- és léghűtésű berendezések együttműködése.

Kalifornia már a folyadékhűtésre is külön szabályokat készít elő

Kalifornia hároméves ciklusban frissíti az épületek energiahatékonysági szabványait. A 2025-ös előírások 2026. január 1-jén léptek hatályba, a 2028-as szabványok kidolgozása pedig már folyamatban van. Ezek elfogadását 2027-re, hatálybalépését 2029. január 1-jére tervezik.

A 2028-as ciklushoz készült munkadokumentum a 2 MW-nál nagyobb folyadékhűtésű IT-terheléssel működő létesítményekre új szabadhűtési küszöbértékeket javasol, 75 Fahrenheit-fokos nedves hőmérsékletnél és 75 Fahrenheit-fokos száraz hőmérsékletnél. A tervezet minimális víz- és levegőhőmérséklet-különbségeket, valamint változó térfogatáramú működést is előírna a szabad hűtés támogatására.

Ezek egyelőre javaslatok, nem hatályos követelmények. A Schneider Electric szerint azonban azt jelzik, hogy a tervezőknek a hűtőfolyadék-elosztó egység, a hideglemez vagy más alkatrész önálló teljesítménye mellett a teljes rendszer működését is vizsgálniuk kell.

A mérhetőség és a rugalmas kialakítás csökkentheti a későbbi kockázatokat

Szövetségi szinten a H.R. 9372 számú, Data Infrastructure Energy Measurement and Standards Act nevű törvényjavaslat a mérés egységesítését célozza. A javaslat alapján a National Institute of Standards and Technology, az Energiaügyi Minisztériummal egyeztetve, az adatközpontok energia- és vízfelhasználásának méréséhez dolgozna ki meghatározásokat, módszereket és bevált gyakorlatokat.

A Schneider Electric három területet emel ki. A specifikációknak lehetővé kell tenniük az előremenő és visszatérő hőmérséklet, az áramlás, a hűtési energia, a vízfelhasználás, a vezérlés és a részterheléses működés mérését. Emellett meg kell őrizni a folyadék- és léghűtés közötti rugalmasságot. A közvetlen chiphűtés és a folyadékelosztó egységek a nagy sűrűségű rackeknél, a hátsó ajtós hőcserélők vagy a hagyományos léghűtés pedig más területeken lehetnek megfelelőek.

A hőelvezetést és a vízstratégiát szintén alapvető tervezési döntésként kell kezelni. A hűtőberendezések, a száraz vagy párologtató hőelvezetés, a szabad hűtés, az éghajlat, a vízellátás, a létesítményi vízhőmérséklet és az esetleges hővisszanyerés együtt határozza meg a teljes rendszer teljesítményét. A cég szerint az alkalmazkodó, mérhető és később is beállítható hőtechnikai rendszer egyre fontosabb tervezési szempont lesz.