Hárommillió online bejegyzés tárta fel az ausztráliai rasszizmus mintáit

A Voice-kampány alatt lépcsőzetesen nőtt a gyűlölet

A Deakin University Tackling Hate Lab kutatói több mint hárommillió, a 2023-as Voice népszavazáshoz, a 2025-ös Anzac Dayhez és a 2025-ös, úgynevezett March for Australia tüntetésekhez kapcsolódó bejegyzést és hírt vizsgáltak. Az adatok az X-ről, hírportálokról, Redditről, YouTube-ról, Facebookról, fórumokról és más online felületekről származtak.

A kutatás a gyűlöletkeltő nyelvezet felismerésére a Google Perspective API nevű mesterségesintelligencia-modelljét használta. Emellett a kutatók egy saját modellt is alkalmaztak, amelyet First Nations közösségi annotátorok értékeléseivel tanítottak. Ennek célja az volt, hogy az ausztrál őslakosokat célzó gyűlölet meghatározásában azok tapasztalatai is szerepet kapjanak, akiket a kommunikáció érint.

A Voice-kampány elején a rendszer a legtöbb napon 200 és 400 közötti gyűlöletkeltő bejegyzést azonosított. Szeptemberre a napi szám rendszeresen meghaladta a 2000-et, október elején, közvetlenül a népszavazás előtt pedig körülbelül napi 3600-ra emelkedett. A kutatók szerint a növekedés inkább lépcsőzetes volt, és minden jelentősebb kampánypillanat újabb lökést adott az ellenséges kommunikációnak.

A rasszizmus nem mindig sértő szóként jelenik meg

A kutatás nem minősített minden, a Voice-szal szembeni kritikát gyűlöletkeltőnek. A „Vote No” jellegű állításokat és az őslakos közösségek népszavazással kapcsolatos bírálatait önmagukban nem sorolták ebbe a kategóriába. Gyűlöletkeltőnek azokat a megfogalmazásokat tekintették, amelyek a Voice-ot a nem őslakos embereket sújtó faji elnyomásként mutatták be, vagy tagadták a gyarmatosítás és a rasszizmus történelmi, illetve jelenlegi hatásait.

A Voice-kampány idején az azonosított gyűlölet csaknem 89 százaléka magára a népszavazásra összpontosított. 2025-ben a hangsúly megváltozott. Az Anzac Day és a March for Australia körüli időszakban a gyűlölet több mint 96 százaléka közvetlenül a First Nations identitást célozta. A fehér felsőbbrendűséget hirdető, illetve embertelenítő állítások együttesen az összes gyűlöletkeltő bejegyzés csaknem 90 százalékát tették ki. A March for Australia idején önmagában a fehér felsőbbrendűséget hirdető tartalmak a felismert gyűlölet 69 százalékát adták.

Az őslakos közszereplők különösen erősen érintettek voltak. A Linda Burney akkori őslakosügyi minisztert említő bejegyzések több mint egynegyedét faji identitáson alapuló gyűlöletként sorolták be. Lidia Thorpe, Noel Pearson és Adam Briggs szintén magas arányban váltak célponttá.

A digitális támadások offline következményekkel is járhatnak

Az eredmények összhangban vannak a Call It Out nevű, őslakosok által ellenőrzött országos bejelentőplatform tapasztalataival. A szolgálathoz évente körülbelül 500 bejelentés érkezik, ezeknek következetesen nagyjából az ötöde online környezetben tapasztalt, faji alapú bántalmazásról és agresszióról szól.

A bejelentésekben gyakoriak az olyan sztereotípiák, amelyek az őslakosokat bűnözőként, segélyektől vagy drogoktól és alkoholtól függőként, illetve a kormány támogatásait jogtalanul élvező csoportként ábrázolják. A Call It Out adatai szerint az online rasszizmus formája és mértéke a politikai és médiakörnyezet változásával együtt alakul.

A 2023 és 2024 közötti időszakban a bejelentések 28 százaléka hivatkozott a Voice-kampányra. Ezekben az esetekben 26 százalékban sztereotípiákat, 34 százalékban pedig gyűlöletbeszédet, verbális bántalmazást vagy zaklatást említettek. Az ilyen esetek összesített 57 százaléka közösségi médiában vagy a médiában történt. A First Peoples’ Assembly of Victoria arról számolt be, hogy a Voice-ról szóló nyilvános vita miatt napi két helyett akár 50 rasszista felhasználót is blokkolniuk kellett.

A kutatók szerint az online gyűlölet a közösségek biztonságérzetét és jóllétét is rombolhatja, és fizikai, illetve verbális támadásokhoz, valamint rongáláshoz vezethet a köztereken. A tanulmány alapján a kiélezett időszakok előre jelezhetők, ezért a platformok erősebb moderációval készülhetnek a nagy politikai eseményekre. A Call It Out a parlamenti vizsgálatnak szigorúbb jogszabályokat és megfelelési követelményeket javasolt a közösségi platformok számára.