Jelentés: a globális Dél saját igényei szerint alakítja az automatizálást

A jelentés megkérdőjelezi a technológia egyirányú terjedéséről szóló képet

Az ARC Centre of Excellence for Automated Decision-Making and Society, röviden ADM+S, 2026. szeptember 7-én ismertette a Decentring Automated Decision-making című jelentést. A kutatást Heather A. Horst, a Sydney-i Egyetem professzora, Adam Sargent, az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatója és luke gaspard, a Western Sydney University munkatársa szerkesztette.

A tanulmány Dél- és Délkelet-Ázsiát, a Karib-térséget, a Kék Csendes-óceáni térséget, Afrikát, Latin-Amerikát és Kínát vizsgálja. A szerzők szerint a globális Dél nem pusztán munkaerő, adatok vagy technológiát alkalmazó piac, hanem olyan térség, ahol az automatizált döntéshozási rendszereket helyi társadalmi, gazdasági, politikai és környezeti feltételek formálják.

A vizsgált megoldások között fejlett környezeti és mezőgazdasági adatrendszerek, chatbotok, drónok és digitális platformok egyaránt megtalálhatók. A jelentés szerint az automatizálás hatásait nem a technológia önmagában határozza meg, hanem a helyi intézmények, szabályozás, munkaerőpiacok, társadalmi hálózatok és közösségi prioritások is.

Helyi problémákra készülnek az automatizált rendszerek

Indiában a Blue Sky Analytics műholdas és távérzékelési adatokat alakít környezeti adatkészletekké, amelyek levegőminőség-figyelésre és erdőtüzek előrejelzésére is használhatók. A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy a kormányzati műholdas adatokhoz való hozzáférés korlátozása akadályozhatja az adatvezérelt fejlesztéseket.

Tuvaluban a Digital Tuvalu projekt az ország fizikai földrajzának, kulturális örökségének és társadalmi intézményeinek digitális ábrázolásával vizsgálja, miként őrizhető meg a nemzeti identitás, a kultúra és a kormányzás a klímaváltozás és az esetleges kényszerű elköltözés mellett.

Ugandában a Flying Labs drónokat használ katasztrófaelhárításra, menekültelepülések tervezésére és mezőgazdasági célokra. A drónokkal földcsuszamlások által érintett területeket térképeznek fel, evakuációs és áttelepítési útvonalakat azonosítanak, valamint infrastruktúra lehetséges helyszíneit mérik fel.

Guangzhouban a „Vegetable Basket” platform az elektronikus kereskedelmet, a logisztikát és a termékek nyomon követését kapcsolja össze. A mesterséges intelligencia, a blokklánc, a nagy adathalmazok és a felhőalapú számítástechnika az élelmiszerbiztonság ellenőrzését támogatja, miközben a mezőgazdasági vállalkozások drónokkal és automatizált rendszerekkel reagálnak a munkaerőhiányra.

Az automatizálás új lehetőségeket és új egyenlőtlenségeket is hozhat

A jelentés szerint az automatizált döntéshozás földrajzilag egyenlőtlenül fejlődik, de nem szorul a hagyományos technológiai központokra. A nagy technológiai vállalatok Pekingben, Sencsenben, Bengaluruban, Haidarábádban, Johannesburgban, Nairobiban és Accrában is összpontosítanak beruházásokat. Ezek mögött eltérő okok állhatnak, például a képzett munkaerő, az új piacok, a gyártás, az infrastruktúra vagy társadalmi célú kezdeményezések elérése.

A kutatás arra is figyelmeztet, hogy az automatizálás nem feltétlenül szünteti meg az emberi munkát. Számos rendszer nagy mennyiségű, gyakran rosszul fizetett munkaerőre támaszkodik, amelynek jelentős része a globális Délen koncentrálódik. Eközben a közösségek és a dolgozók saját megélhetési lehetőségeik kialakítására is használják ezeket a technológiákat.

A karibi művészeknek a pénzügyi technológiák, köztük a nem helyettesíthető tokenek, új nemzetközi piacokat nyithatnak, de a kriptovaluták árfolyam-ingadozása új bizonytalanságot is teremt. Buenos Airesben a WhatsAppon működő Boti virtuális asszisztens alacsony költségű csatornát biztosít a közszolgáltatásokhoz. Nigériában egy oktatási célú mesterségesintelligencia-kezdeményezésből nagyszabású adatgyűjtési projekt lett, amely afrikai nyelvek beszédfelismerő rendszereinek fejlesztéséhez járult hozzá.

Az ADM+S szerint a jelentés a kutatóknak, döntéshozóknak és gyakorlati szakembereknek ad összehasonlító szempontokat. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a mesterségesintelligencia-politikákat helyi körülményekre kell alapozni, mivel az Észak-Amerikában vagy Európában kidolgozott megközelítések nem ültethetők át automatikusan más régiókba.