Kína állami eszközzé formálhatja a nyílt súlyú AI-modelleket

Nemzetközi szervezetet kapott a kínai modellkínálat

Az elemzés szerint Washingtonban az elmúlt hónapokban főként arról folyt a vita, hogy be kell-e tiltani a kínai AI-modelleket, vagy korlátozni kell-e azok használatát. Kevesebb figyelem jutott arra, hogy Peking milyen célokat követ a kínai laborok által fejlesztett, nyílt súlyú, vagyis nyilvánosan elérhető és letölthető modellekkel.

Július 16-án az ENSZ főtitkára is részt vett azon a sanghaji találkozón, ahol 29 ország aláírta a World Artificial Intelligence Cooperation Organization, röviden WAICO alapító megállapodását. A szervezet központja Sanghajban lesz. Az ASPI Strategist szerzője szerint a találkozóval Kína nyílt modelljei politikai támogatót és nemzetközi terjesztési intézményt kaptak.

A WAICO papíron nem kapott kifejezett nyílt forráskódú mandátumot. Hszi Csin-ping kínai elnök az alapító beszédben azonban Kínát a mesterséges intelligencia nemzetközi közjavainak szolgáltatójaként mutatta be, és az „open source”, valamint a nyitottság támogatására szólított fel.

Kínai modellekre épülnek külföldi fejlesztések

A kínai AI-laborok, köztük a DeepSeek, az Alibaba, a Zhipu, a MiniMax és a Moonshot, az elemzés szerint néhány havonta új, nyíltan elérhető modelleket adnak ki. Ezek minden generációval beépítik az előző változatok tanulságait és fejlesztéseit.

A modellek közben olyan fejlett demokráciák infrastruktúrájába is bekerülnek, amelyek nem rendelkeznek saját, élvonalbeli modellfejlesztő laborokkal. Japán márciusban bemutatott Rakuten AI 3.0 modellje, amelyet az ország legnagyobb modelljeként ismertettek, a konfigurációs fájlok vizsgálata alapján a DeepSeek V3-ra épül. A fejlesztést részben a japán kormány Geniac nevű nemzeti AI-programja finanszírozta.

Egy másik, a Geniac támogatásával létrehozott japán modell, amelyet az Abeja labor fejlesztett, az Alibaba Qwen modelljére épül. Szingapúr zászlóshajó-modellje, a Sea-Lion szintén Qwen-alapú.

A nyitottság mellett megjelentek a korlátozás jelei is

Az ASPI Strategist szerint az amerikai exportkorlátozások és feketelistázási intézkedések mellett a nyílt súlyú modellek útja több előnyt ad Kínának: ösztönzi a belföldi innovációt, exportengedély nélkül juttathat el kínai modelleket külföldre, és befolyást biztosíthat más országok által kiépített AI-infrastruktúrák felett.

A kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság a WAICO alapításának napján nyolc kiemelt területet tartalmazó akciótervet adott ki. A harmadik prioritás a nyílt forráskódú ökoszisztémák megosztása, ezen belül közösen fejlesztett megfelelési rendszerek és biztonsági normák létrehozása. A terv külföldi, helyi innovációt is támogatna nyílt modellekre építve.

A WAICO első feladatai között képzések, szakpolitikai tapasztalatcsere és közös kutatás szerepelhet. A szervezet olyan platformot is létrehozhat, amely összeköti az AI-technológiával rendelkező országokat az azt kereső államokkal. Hszi beszéde öt év alatt 5000 képzési helyet ígért fejlődő országok számára, valamint együttműködési központokat az ASEAN, az Arab Liga, az Afrikai Unió, Latin-Amerika, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a BRICS számára.

A folyamatnak ugyanakkor szabályozási oldala is van. Egy 2025 szeptemberében kiadott kínai AI-biztonsági irányítási keretrendszer arra ösztönzi a nyílt modelljelek fejlesztőit és közösségeit, hogy pontosítsák a kiadási szabályokat, és határozzák meg a letöltött modellek tiltott felhasználásait. Kína emellett nemzeti szabványt készít a nyílt modellek biztonságáról, amely a fejlesztéstől és kiadástól az újrakiadáson, a közösségi működtetésen és a bevezetésen át több szakaszt lefed.

Az elemzés szerzője szerint még korai megmondani, hogy az állami támogatás stabilabbá vagy feltételekhez kötöttebbé teszi-e a kínai nyílt modelleket. A felhasználók és a külföldi fejlesztők számára ezért a hozzáférés bővülése mellett az is kérdés marad, milyen szabályok határozzák majd meg a modellek kiadását, újrafelhasználását és nemzetközi terjesztését.