Kormányok kezdeményeznék az autonóm fegyverek nemzetközi szabályozását

Közös fellépést sürgetnek a kormányok

A Future of Life Institute szeptember 28-i beszámolója szerint a New York-i eseményt hat kormány, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a The Elders és a Future of Life Institute közösen szervezte. A fórumon kormányok, nemzetközi szervezetek, civil társadalmi csoportok és a sajtó képviselői vitatták meg az autonóm fegyverek jelentette kockázatokat és a gyors nemzetközi fellépés szükségességét.

A társszervezők között Nigéria, Ausztria, Belgium, Brazília, Mexikó és a Fülöp-szigetek kormánya szerepelt. A résztvevők azt szeretnék elérni, hogy az államok a novemberi, a hagyományos fegyverekről szóló egyezményhez kapcsolódó felülvizsgálati konferencián döntsenek a tárgyalások megkezdéséről.

Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter szerint az államok már megállapodtak egy jövőbeli jogi eszköz egyes elemeiről. A miniszter úgy fogalmazott, hogy az eddigi előrelépést nem szabad veszni hagyni, és eljött az idő a megbeszélésekről a tárgyalásokra való áttéréshez.

A katonai mesterséges intelligencia kockázatai

A Future of Life Institute szerint a katonai mesterséges intelligencia gyors fejlődése olyan kockázatokat hordoz, amelyek túlmutatnak a technológiailag legfejlettebb államokon. A szervezet a közelmúltban történt, iskolákat érintő véletlen csapásokat és civilek automatizált megölését is azok közé a fejlemények közé sorolja, amelyek rámutattak a veszélyekre.

A beszámoló szerint egyes országok attól tartanak, hogy ezek a rendszerek felgyorsíthatják a terrorizmust, eszkalálhatják a konfliktusokat, és elősegíthetik a népirtást. A kezdeményezés támogatói ezért olyan nemzetközi koordinációt és szabályozást sürgetnek, amely megakadályozza, hogy a rendszerek kikerüljenek az érdemi emberi ellenőrzés alól.

Christopher Musa nigériai védelmi miniszter azt mondta, hogy a technológiák már léteznek és egyre hozzáférhetőbbé válnak. Szerinte közös értelmezésre és hatékony szabályokra van szükség, amelyek megőrzik az érdemi emberi kontrollt és döntéshozatalt, miközben biztosítják az államokat arról, hogy a korlátozás nem veszélyezteti jogos biztonsági érdekeiket.

Az ENSZ szerint az élet-halál döntéseket nem adhatják át gépeknek

A fórum felszólalói között volt az ENSZ emberi jogi és leszerelési ügyekért felelős helyettes főtitkára, valamint Juan Manuel Santos, a Columbia Egyetem korábbi elnöke és Nobel-díjas. Izumi Nakamitsu, az ENSZ leszerelési ügyekért felelős helyettes főtitkára szerint a közelmúltban elfogadott jelentés csak kiindulópont, nem a további munka végső határa.

Nakamitsu úgy fogalmazott: „Az élet és halál kérdéséről szóló döntéseket soha nem szabad gépekre bízni, a gyilkos robotoknak pedig nincs helyük a jövőnkben.” Szerinte a következő lépés egy ténylegesen szabályozó jogi eszköz kidolgozása.

A Future of Life Institute közlése szerint a CCW keretében a hónap elején több mint 70 állam csatlakozott olyan közös nyilatkozatokhoz, amelyekben kifejezték készségüket a jogilag kötelező eszközről szóló tárgyalások novemberi megkezdésére. Anna Hehir, az intézet katonai mesterséges intelligencia szabályozásáért felelős vezetője szerint a következő egyértelmű lépés a tárgyalások elindítása.

A fórum résztvevői ezzel politikai támogatást próbálnak adni a novemberi döntéshez. Ha az államok elfogadják a tárgyalások megkezdését, az autonóm fegyverrendszerek használatának nemzetközi, jogilag kötelező szabályozása kerülhet a CCW hivatalos napirendjére.