A Meta szerint három gyakori adatközponti mítosz sem állja meg a helyét

A zárt hűtési rendszer kevés vizet fogyaszt

A Meta október 8-án közzétett írásában azt állítja, hogy az adatközpontok vízhasználatáról gyakran pontatlan kép él a köztudatban. A vállalat szerzője két, az elmúlt hónapokban meglátogatott Meta-adatközpont működését ismertette, és hozzátette, hogy nem tud minden üzemeltetőről nyilatkozni.

A hagyományos, levegővel hűtött számítási adatközpontok az évnek csak néhány hónapjában használnak vizet a létesítménybe beáramló levegő hűtésére. Az AI-ra optimalizált, folyadékhűtéses adatközpontokban ezzel szemben víz és glikol keveréke kering zárt rendszerben. A folyadék a szerverek mellett felmelegszik, a hőleadó rendszer lehűti, majd visszakerül a szerverekhez.

A Meta szerint az általa vizsgált két helyszín egyike a települési vízhálózatból, a másik pedig engedélyezett helyszíni kútból nyerte a vizet. A kivételt mindkét esetben engedélyezik, mérik, és figyelembe veszik a helyi vízgazdálkodási tervben. A vállalat szerint a kútnál használt vízadó réteg eredetileg sem volt alkalmas ivóvízellátásra. A vízhiányos térségekben a Meta szerint a zárt rendszerű megoldás az alapértelmezett, mert alig fogyaszt vizet. A vállalat állítása szerint sok Meta-adatközpont éves vízfelhasználása kisebb, mint egy átlagos amerikai golfpályáé.

A Meta szerint az adatközpontok energiaköltsége nem a lakosságra hárul

A második tévhit szerint az új adatközpontok automatikusan magasabb energiaszámlákat jelentenek a fogyasztóknak. A Meta ezt az összefüggést vitatja. A vállalat közlése szerint teljes egészében kifizeti az adatközpontok energiaszámláit, és emellett közvetlenül finanszírozza az extra energiaellátáshoz szükséges új vagy korszerűsített infrastruktúrát is.

A Meta azt írja, hogy a szolgáltatókkal már évekkel a létesítmények üzembe helyezése előtt egyeztetnek az igényekről, megtervezik és kiépítik az infrastruktúrát, majd ellenőrzik, hogy az megfelel-e a követelményeknek. Louisiana állam példáját is felhozza, ahol a vállalat Entergyvel kötött megállapodása alapján az adatközpont fizeti a szükséges új energiatermelési és átviteli kapacitást. A megállapodásba olyan védelmi feltételeket is beépítettek, amelyek a Meta szerint megakadályozzák, hogy a költséget a meglévő ügyfelek viseljék.

Az építés és az üzemeltetés is munkahelyeket teremt

A harmadik állítás, amelyet a Meta cáfol, hogy az adatközpontok nem hoznak létre munkahelyeket. A vállalat szerint már az építési szakaszban több ezer képzett szakember dolgozik a helyszínen, miközben a berendezések és egyéb eszközök beszállítói további több ezer munkahelyet támogatnak.

Az adatközpontok építése több éven át tartó projektekből állhat, amelyeket a létesítmények bővítése vagy korszerűsítése tovább hosszabbíthat. Az üzemeléshez mérnökökre, technikusokra, informatikai szakemberekre és biztonsági személyzetre van szükség. A Meta szerint azokban a közösségekben, ahol adatközpontokat működtet, ezek a létesítmények a legnagyobb helyi munkaadók közé tartoznak.

A vállalat az év elején elindította az America’s Workforce Academy nevű ingyenes programot is. A képzés a szakmunkákban való elhelyezkedéshez készíti fel a résztvevőket, és a teljesítés után garantált állást kínál egy Meta-partner telephelyén. A közlemény alapján a Meta az adatközpontok társadalmi hatásáról szóló vitában ezekkel a víz-, energia- és foglalkoztatási szempontokkal igyekszik árnyalni a közbeszédet.