Meta vitatja a lengyel csaló reklámokról szóló Instrat-jelentést

A Meta szerint hibás a jelentés módszertana

A Meta 2026. szeptember 18-án közzétett newsroom-bejegyzésében azt írta, hogy az Instrat alapítvány a hét elején publikált jelentése félrevezetően mutatja be a csaló jellegű hirdetések elleni fellépést Lengyelországban. A vállalat szerint a csaló reklámok elleni küzdelem komoly és összetett probléma, amely technológiai cégeket, bankokat és a társadalom egészét érinti.

A Meta állítása szerint a jelentés egyik fő hibája, hogy minden, a vállalat által eltávolított hirdetést csalásként kezel. A forrás szerint a Meta hirdetési rendszerei sokféle szabvány és szabály alapján távolítanak el tartalmakat, például korlátozott termékek és szolgáltatások, harmadik felek szellemi tulajdona, valamint a hirdetések minősége és formátuma miatt is.

A vállalat azt is kifogásolja, hogy a jelentés bevételbecslése három tényező szorzásán alapul: hányan látták a hirdetést, milyen gyakran látták, és mennyibe került. A Meta szerint ezek közül kettő feltételezés, egy pedig becslés. A cég külön kiemelte, hogy a szerzők az Európai Unió egészére vonatkozó elérési adatokat használtak a lengyelországi közönség becsléséhez, vagyis 27 ország adatait kezelték lengyel felhasználói adatként.

Három nap adataiból vontak le éves következtetést

A Meta szerint az Instrat-jelentés további problémája, hogy egyes megállapításait mindössze 108 hirdetésre alapozta. Ezeket egyetlen iOS-eszközön, egy olyan profilon figyelték meg, amelyet a szerzők a Meta szerint előzetesen tudatosan úgy alakítottak, hogy bizonyos típusú hirdetéseket vonzzon, például azok megtekintésével és kattintásokkal.

A vállalat szerint ez a megközelítés nem reprezentatív egy átlagos lengyel felhasználó élményére nézve. A Meta azt is írja, hogy a jelentés nem részletezi, pontosan hogyan állapították meg a szerzők, hogy egy általuk látott hirdetés csaló jellegű volt.

A cég azt is vitatja, hogy a jelentés éves következtetéseket fogalmaz meg három különálló nap adatai alapján. Ezek a napok októberben, decemberben és januárban voltak, az adatok pedig a Meta szerint egymástól akár 80%-kal is eltértek. A vállalat álláspontja szerint ilyen eltérés mellett a három adatpont átlagolása és éves szintre felszorzása nem alkalmas egyetlen, kategorikus éves szám megállapítására.

AI-rendszert, hirdetői ellenőrzést és jelentési segédletet említ a cég

A Meta a bírálat mellett felsorolta, milyen intézkedéseket alkalmaz Lengyelországban a csaló hirdetések ellen. A vállalat szerint Lengyelország az európai országok első csoportjába tartozik, ahol bevezették azt az új AI-rendszert, amely a közszereplők megszemélyesítését hivatott visszaszorítani. A Meta állítása szerint a rendszer bevezetése óta Lengyelországban 50%-kal több, ismert személynek álcázott hirdetést észlelt és távolított el, mint az előző rendszer.

A pénzügyi szolgáltatások hirdetőinél a Meta kiterjeszti az azonosítási folyamatot. A vállalat azt írja, hogy Lengyelországban 100%-os ellenőrzést fog megkövetelni azoktól a pénzügyi szolgáltatási hirdetőktől, akik Lengyelországba céloznak reklámokat. Ez része annak a célkitűzésnek, hogy 2026 végére a Meta globális reklámbevételének 90%-a ellenőrzött hirdetőktől származzon.

A Facebookon és az Instagramon a cég csalásvédelmi központot is elindított. Ennek célja, hogy az alkalmazáson belül segítsen felismerni és jelenteni a csalásokat. A Meta szerint a központban elérhető Meta AI asszisztens a felhasználó kérésére elemezheti a közelmúltbeli interakciókat, hogy gyorsabban megtalálható legyen a Facebookon vagy Instagramon az a hirdetés, tartalom vagy fiók, amelyet jelenteni szeretnének.

Mit jelent ez a felhasználóknak és a hirdetési piacnak

A Meta közlése szerint 2025 júliusa és 2026 júniusa között 137 000 csaló jellegű hirdetést távolított el, ezek több mint 88%-át még azelőtt, hogy bárki jelentette volna őket. A vállalat azt is állítja, hogy 2024 júliusától 2026 júniusáig Lengyelországban 83%-kal csökkent a csaló hirdetések jelentési rátája, vagyis az, hogy a felhasználók a hirdetésmegjelenítésekhez viszonyítva milyen gyakran jelentettek csaló reklámot.

A hír a felhasználók számára azt jelenti, hogy a Meta saját közlése alapján több védekezési réteget kapcsol be Lengyelországban: automatizált észlelést, hirdetői azonosítást és alkalmazáson belüli bejelentési segítséget. A hirdetési piac számára a pénzügyi szolgáltatások hirdetőinek teljes körű ellenőrzése lehet a legfontosabb változás, mivel a Meta szerint ezt a kategóriát különösen gyakran használják ki csalók.