Milliókat költöttek álhíroldalak hirdetésére a választások előtt

A választások előtt milliókat költöttek pártos szervezetek olyan webhelyek Facebook-hirdetéseire, amelyek helyi híroldalnak álcázzák magukat. A Carnegie Mellon University kutatói szerint ezek az úgynevezett pink slime oldalak a helyi sajtóba vetett bizalmat használják fel a közönség befolyásolására.
- A pink slime oldalak helyi híroldalnak álcázott, digitálisan előállított vagy pártos tartalmakat közölnek.
- A Facebook-hirdetési költés a 2020-as és a 2024-es választások előtt több százezer dollárról több millió dollárra nőtt.
- A CMU kutatói 14 581 hirdetési bejegyzést vizsgáltak 310 Facebook-oldalról és 383 domainről.
- A kampányok billegő államokat és meghatározott demográfiai csoportokat céloztak.
- A generatív AI fejlődése megnehezítheti a politikai befolyás felismerését.
A helyi hírek hitelét használják fel
A Carnegie Mellon University Kenneth C. Griffin School of Computer Science kutatása a pink slime journalism terjedését vizsgálta. A kifejezés olyan webhelyekre utal, amelyek digitálisan előállított, gyenge minőségű vagy pártos cikkeket közölnek, miközben helyi hírforrásnak tüntetik fel magukat.
A kutatók szerint ezek az oldalak azért tudnak hatni a közönségre, mert a megbízható helyi sajtó visszaszorulásával egyre nagyobb űrt töltenek be. Sok ilyen webhelynek nincs valódi kapcsolata azzal a közösséggel, amelyről ír, mégis helyi és országos tartalmak keverékét közli. A cikkeket gyakran helyi képekkel és témákkal teszik hitelesebbnek látszóvá.
Kathleen M. Carley, a CMU Software and Societal Systems Department professzora szerint az emberek általában szívesebben fordulnak helyi vagy regionális újságokhoz információért, mint nagy országos lapokhoz. A pink slime oldalak ezt a bizalmat használják ki: helyi sporteredményeket és más helyi információkat közölnek, ezek mellé pedig országos vagy politikai tartalmakat illesztenek.
A választások előtt megugrott a hirdetési költés
A CMU kutatói 14 581, 310 Facebook-oldal által megosztott hirdetési bejegyzést gyűjtöttek össze. Ezek 383 egyedi domainre mutattak, amelyek többségének hátterében pink slime jellegű működés állt.
A vizsgálat szerint a 2020-as és a 2024-es választások közeledtével a Facebookon ezeknek az oldalaknak a hirdetési költése több százezer dollárról több millió dollárra emelkedett. A kampányokat államok és társadalmi csoportok szerint alakították, és különösen a billegő államokra, valamint bizonyos célközönségekre összpontosítottak.
A baloldali irányultságú oldalak több nőt céloztak, és az 55 év alatti felhasználóktól kaptak több megjelenést. A jobboldali irányultságú oldalak inkább férfiakat céloztak, és az 55 év felettiek körében értek el több megjelenést. A Facebook-hirdetések más platformokra, köztük az X-re és a Redditre is irányították a felhasználókat.
A szervezetek helyi Facebook-csoportokat is használtak. Lynnette Ng, az S3D korábbi doktorandusza szerint ezek a csoportok a helyi lakosság közvetítőjeként szolgálnak, mert a tartalmat egyszerre lehet eljuttatni egy, az adott téma iránt érdeklődő közösséghez.
Több száz oldal egyetlen hálózatban
A kutatók három anyaszervezetet elemeztek: a Couriert, a Metric Mediát és az American Independent Mediát. A Metric Mediát konzervatív, a másik két szervezetet liberális irányultságúként azonosították.
A Metric Media a kutatás szerint mintegy ezer ilyen oldalt működtet. Közéjük tartozik a Scranton Reporter is, amely egy vitatott kongresszusi verseny által érintett területről közöl anyagokat. Az oldal kormányzati rovata például a republikánus hivatalban lévő képviselő szövetségi támogatásokkal kapcsolatos munkájáról és kerekasztal-beszélgetésekről írt, miközben a választási verseny egészét nem mutatta be.
A CMU közleménye szerint a pink slime oldalak a választások után sem tűnnek el. A választási időszakon kívül keresetekre, jogi vitákra és helyi tartalmakra összpontosítanak, hogy Facebook-fiókjaik és oldalaik aktívak maradjanak, és továbbra is szem előtt legyenek.
A generatív AI megnehezítheti a felismerést
A kutatók szerint a generatív AI fejlődésével egyre több olyan cikk készülhet, amely valódi újságírói munkának tűnik, noha mesterséges intelligencia áll mögötte. Ez megnehezítheti annak felismerését, hogy egy oldal milyen politikai hatást próbál gyakorolni.
Carley szerint a kutatás célja nem a generatív AI használatának bírálata olyan informatív tartalmaknál, mint az üzletnyitások vagy a közelgő események. A probléma akkor merül fel, amikor az automatizált tartalom elfogult vagy hiányos információt közöl olyan csatornán keresztül, amelyben az emberek megbíznak. A kutató szerint politikai vagy tudományos kommentárok esetében veszélyes lehet, ha egy ismeretlen csoport irányítja az üzenetet.
A kutatók arra számítanak, hogy a következő választásokon tovább nőhet a Facebook-hirdetésekre és a platformon történő közzétételre fordított összeg. Szerintük a hálózatok megértése és felismerése egyre fontosabb, mivel az automatizált tartalomkészítés és az AI-alapú publikálás megkönnyíti nagy számú, helyinek látszó hírforrás létrehozását.
CMU School of Computer Science: Stealth Partisan Outlets Exploit Trust in Local Journalism

