Négy irányt javasol Európának az AI Now Institute az AI-függőség csökkentésére
Az AI Now Institute szerint Európa mesterségesintelligencia-ökoszisztémája továbbra is az Egyesült Államok meghatározó szereplőinek vonzásában működik. Az intézet négy szempontot javasol a függőség mérséklésére, a piaci bizonytalanság komolyabb kezelésétől annak tudatosabb alakításáig.
- Az AI Now Institute szerint Európa AI-ökoszisztémáját az amerikai domináns szereplők vonzása alakítja.
- Az európai AI-vállalatok értékének jelentős része amerikai AI-laborokhoz és hiperskálázókhoz áramlik.
- Brüsszel a kínálat növelésével, finanszírozással, deregulációval és lazább munkajogi korlátozásokkal válaszol.
- Az intézet nyitottabb, versenyképesebb és interoperábilisabb piacot sürget.
- Az AI-szuverenitást és a felhőfüggőséget ugyanazon probléma részeként kell kezelni.
Az érték jelentős része az amerikai szereplőkhöz áramlik
Az AI Now Institute 2026. szeptember 14-én közzétett, háromrészes sorozatában azt állítja, hogy Európa AI-ökoszisztémáját az Egyesült Államok domináns szereplőinek gravitációs vonzása alakítja. A szerzők szerint még akkor is, amikor egy európai AI-vállalat sikeres, az érték jellemzően felfelé, az amerikai AI-laborokhoz, végső soron pedig a hiperskálázókhoz áramlik.
A hiperskálázók a forrás szerint egyszerre Európa nélkülözhetetlen infrastruktúra-szolgáltatói és versenytársai. Ez a kettős szerep az AI-piac egyik központi feszültségeként jelenik meg az elemzésben.
A sorozat szerzői Frederike Kaltheuner és Leevi Saari. Kaltheuner kormányokat, finanszírozókat és intézményeket tanácsadóként segít AI-iparpolitikával, technológiai szuverenitással és versennyel kapcsolatban. Saari az Amszterdami Egyetem doktorjelöltje, valamint az AI Now Institute uniós szakpolitikai munkatársa, kutatási területe az AI-irányítás politikai gazdaságtana.
Brüsszel főként piaci eszközökkel válaszol
Az elemzés szerint a brüsszeli válasz eddig elsősorban a piac eszközeire épült. Ide tartozik a kínálat növelése gigagyárak társfinanszírozásával, valamint modellek fejlesztésére létrehozott konzorciumok finanszírozásával. Emellett az uniós intézményi megtakarításokat kockázatitőke- és növekedési tőkebefektetések felé terelnék.
Ezeket az intézkedéseket dereguláció és lazább munkajogi korlátozások egészítik ki. A remény az, hogy az európai AI-vállalatok, különösen az egészségügy, a gyártás, a védelem és a jog területén, meg tudják ismételni a Szilícium-völgy úgynevezett lendkerékhatását.
A szerzők által leírt modellben a sikeres startupok felvásárlása vagy tőzsdei kilépése tőkét és tapasztalt vezetőket juttat vissza az ökoszisztémába. Ez újabb startupok létrejöttét segíti, amelyek ismét sikeres vállalkozásokká válhatnak. Az AI Now Institute szerint azonban az ilyen politika tovább mélyítheti Európa függőségét, ha nem kezeli a mögöttes piaci viszonyokat.
Négy szempont az eltérő szakpolitikai gondolkodáshoz
Az AI Now Institute nem ígér egyetlen, minden problémát egyszerre megoldó szakpolitikai csodafegyvert. A szerzők szerint ilyen megoldás nincs, amely az európai technológiai környezetben okozott fájdalom nélkül kezelné a helyzetet.
Ehelyett négy olyan irányt jelölnek ki, amely eltér a függőséget tovább erősítő szakpolitikai forgatókönyvektől:
- Komolyan kell venni a piac bizonytalanságát.
- Aktívan kell alakítani a piacot úgy, hogy nyitottabb, versenyképesebb és jobban átjárható legyen.
- A felhőfüggőséget és az AI-szuverenitást ugyanannak a problémának kell tekinteni.
- El kell dönteni, mire szolgál valójában az AI.
A javaslatok a felhasználók és az európai vállalatok szempontjából azt jelentik, hogy az AI fejlesztését nem kizárólag a kínálat bővítésén és a befektetések növelésén keresztül közelítenék meg. A hangsúly a piaci nyitottságon, az interoperabilitáson, a felhőinfrastruktúrához való viszonyon és az AI céljának meghatározásán is lenne.
AI Now Institute: How Europe Can Escape a Captured AI Ecosystem