Nem osztottak díjat a DARPA passzív távolságmérési versenyén
Egyetlen csapat sem teljesítette a DARPA CIDAR kihívásának végső teljesítményküszöbét, így nem osztották ki az egymillió, 600 ezer és 400 ezer dolláros díjakat. A verseny célja olyan passzív képalkotási algoritmusok fejlesztése volt, amelyek akár 10 kilométeres távolságban is gyorsan és pontosan mérnek.
- Egyik csapat sem érte el a CIDAR döntőjének teljesítményküszöbét.
- A végső díjak összege 1 millió, 600 ezer és 400 ezer dollár volt.
- A cél 2,5 és 10 kilométer között működő passzív távolságmérés fejlesztése volt.
- A Zetascope csapata került a legközelebb a szükséges eredményhez.
- A DARPA szerint a verseny pontosította a további technikai feladatokat.
A passzív rendszerek kihívása
A DARPA szeptember 25-i közleménye szerint a Computational Imaging Detection and Ranging, röviden CIDAR kihívás azt vizsgálta, meddig jutottak a jelenlegi technológiák a passzív távolságmérésben. A résztvevőknek olyan algoritmusokat kellett fejleszteniük, amelyek képalkotás, gépi tanulás és mesterséges intelligencia segítségével határozzák meg a tárgyak távolságát.
Az aktív rendszerek, például a lézeres érzékelésen és távolságmérésen alapuló megoldások, pontos távolságadatokat szolgáltathatnak. Ehhez azonban jeleket bocsátanak ki, amelyek felfedhetik a megfigyelő jelenlétét. A passzív rendszerek elkerülik ezt a kibocsátást, a jelenlegi módszerek azonban a képekben elérhető távolságinformációknak csak egy részét használják ki.
Több fordulón át jutottak el a döntőig
A DARPA 2024 decemberében jelentette be a CIDAR programot, amely több szakaszban zajlott. Kezdetben öt kisvállalkozás és egyetem kapott 200 ezer dolláros díjat. A későbbi, 2026 januárjában lezárt elődöntőben öt csapat részesült 50 ezer dolláros díjban.
A döntőben a versenyzők egy új képanyagkészletet elemeztek. A végső fordulóban 1 millió, 600 ezer és 400 ezer dolláros díjért versenyeztek. A díj elnyeréséhez egy előre meghatározott minimális teljesítményszintet kellett elérniük a 2,5 és 10 kilométer közötti távolságban elhelyezkedő célpontok esetében.
Végül egyik csapat sem érte el ezt a küszöböt. A DARPA szerint a Zetascope csapata került a legközelebb a szükséges mérőszámok teljesítéséhez, pályázata azonban nem lépte át az előírt határt.
A DARPA szerint a kudarc is eredmény
Jonathan Hoffman, a DARPA Multi X Office igazgatóhelyettese szerint a CIDAR jól példázza a szervezet megközelítését. „A CIDAR megragadja a DARPA szellemiségét. Nagy léptékű célokat tűzünk ki olyan problémákban, amelyeknél a siker korántsem garantált, mert így tanulhatjuk meg, mire képes ma a technológia, és mely területeken van még szükség további munkára”, mondta.
Hoffman hozzátette, hogy ebben az esetben egyetlen csapat sem teljesítette a meghatározott szintet, a résztvevők mégis kitolták a passzív távolságmérés határait. A verseny a DARPA értékelése szerint pontosabb képet adott arról, mi működik, mi nem működik, és mely problémákat kell még megoldani.
A kihívás így nem hozott díjazott végső megoldást, ugyanakkor kijelölte azokat a technikai fejlesztéseket, amelyek az olcsó késleltetésű és pontos, nagy távolságú passzív távolságméréshez szükségesek. A DARPA szerint az eredmények alapot adhatnak a terület jövőbeli fejlesztéseihez.
DARPA: CIDAR challenge pushes the limits of passive ranging
