A noyb szerint az EU az AI-cégek érdekében lazítaná az adatvédelmet

Kiszivárgott javaslat könnyítene az AI-cégek adatkezelésén

A noyb szeptember 21-i közlése szerint az ír uniós elnökség egy kiszivárgott dokumentumban azt javasolja a tagállamoknak, hogy az AI-val összefüggő adatkezelés automatikusan jogszerűnek minősüljön. A szervezet szerint több tagállam között széles körű informális egyetértés alakult ki a tervről.

A javaslat az Európai Bizottság Digital Omnibus kezdeményezéséhez kapcsolódik. A Bizottság korábban kisebb egyszerűsítéseket ígért az uniós vállalatok számára, miközben azt állította, hogy fenntartja az európaiak magas szintű védelmét. A noyb szerint a Bizottság eredeti javaslatának 88c. cikke a Tanács dokumentumában már 88bis cikként szerepel.

A szervezet állítása szerint a rendelkezés alapján a vállalatoknak nem kellene külön hozzájárulást kérniük, mert az AI-termékek betanítását vagy használatát automatikusan elsőbbséget élvező jogos érdekként kezelnék. Ez olyan emberek adataira is vonatkozhatna, akik soha nem voltak az adott AI-cég ügyfelei, illetve évtizedekkel korábban, például csevegésekben vagy közösségi oldalakon megadott adatokra is.

A noyb szerint korábban jogellenes felhasználások is megengedetté válhatnának

A noyb bírálata szerint a tervezet nem egy konkrét adatkezelési célhoz kötné az engedélyt, hanem magát az AI-technológiát részesítené különleges elbánásban. Így a szervezet szerint jogszerűvé válhatna több olyan adatkezelés, amely jelenleg korlátozott vagy tiltott.

Példaként a manipulációt, a félretájékoztatás előállítását, a meztelen képek generálását és a gyilkos drónokhoz kapcsolódó AI-t említi a noyb. A szervezet szerint még a személyre szabott reklámok hozzájárulás nélküli készítése is jogszerűvé válhatna, ha ehhez AI-technológiát használnak.

Max Schrems, a noyb alapítója szerint „e javaslatok alapján az AI-cégek profitja felülírná az európaiak magánszférához való alapvető jogát. Ez nem más, mint az európaiak digitális kisajátítása”. Schrems azt is állítja, hogy a szabályozás a nagy szereplőknek kedvezne, mivel ők rendelkeznek a korábban összegyűjtött európai adatok legnagyobb tömegével.

A személyes adatok fogalma is szűkülhet

A tagállamok által javasolt további módosítások a személyes adatok fogalmát is szűkítenék a noyb szerint. A szervezet különösen a pszeudonim adatokat emeli ki. Ilyenek lehetnek például a felhasználói azonosítók, a követési azonosítók, az IP-címek és a társadalombiztosítási számok.

A javaslat alapján az is szerepet kaphatna, hogy egy vállalat milyen belső tudással és képességekkel rendelkezik annak megállapításához, hogy az általános adatvédelmi rendelet alkalmazandó-e. Emellett az érintetti jogok sem lennének alkalmazhatók, ha a vállalat szerint az érintett visszaél velük. A noyb úgy véli, hogy ezekről a kérdésekről a szabályozott cégek hoznának döntést, ami megnehezítheti a GDPR gyakorlati érvényesítését.

Schrems szerint a módosítások tovább bonyolíthatják az uniós jogot: „Az uniós jogalkotó valószínűleg felgyorsítja ezeket az érveket, és ezáltal még összetettebbé és végrehajthatatlanabbá teszi az uniós jogot.”

A javaslat még uniós döntéshozatal előtt áll

A kérdés jelenleg az Európai Unió Tanácsa előtt van, ahol az ír elnökség koordinálja a munkát. A noyb szerint Írországban található az amerikai és kínai AI-vállalatok többségének európai központja.

A szervezet úgy látja, hogy az uniós cégek többsége nem rendelkezik az amerikai vállalatokéhoz hasonló adatmennyiséggel vagy tőkével, ezért a lazítás elsősorban a nagy technológiai szereplőknek kedvezhet. Az európai vállalatok adatai továbbá amerikai vagy kínai szolgáltatókhoz kerülhetnek, ha az adatokat ezek platformjain vagy szolgáltatásain dolgozzák fel.

A noyb szerint a végső jogi kontrollt az Európai Unió Bírósága jelentheti. A szervezet felidézi, hogy a bíróság korábban adatmegőrzési és az Egyesült Államokba irányuló adattovábbítási ügyekben is megsemmisített olyan uniós szabályokat, amelyek szerinte kevésbé jelentős alapjogi korlátozással jártak.