Az OSI az ENSZ-ben az Open Source AI közös definíciójáról beszélt

Közös nyelvet keresnek az Open Source AI számára

Az Open Source Initiative (OSI) ügyvezető igazgatója, Duane O’Brien szeptember 21-én vett részt az ENSZ Digitális Együttműködés Napjának egyik panelbeszélgetésén New Yorkban. A rendezvényt az ENSZ Digitális és Feltörekvő Technológiákért felelős hivatala szervezte, a beszélgetés témája pedig az Open Source AI alkalmazása, stratégiája és a nemzetközi együttműködés volt.

A panelt Sarah Myers West, az AI Now Institute munkatársa moderálta. O’Brien mellett Kari Briski, az NVIDIA képviselője, Marzieh Fadaee, a Cohere Labs munkatársa, Jim Zemlin, a Linux Foundation vezetője, valamint Rumman Chowdhury, a Humane Intelligence képviselője vett részt.

O’Brien szerint a kormányok már az ENSZ mesterségesintelligencia-irányításról szóló globális párbeszédéhez kapcsolódó fogalmakról tárgyalnak, ezért fontos, hogy az Open Source AI jelentése egyértelmű legyen. Az OSI vezetője úgy fogalmazott, hogy közös definíciók nélkül mindenki teljesen más nyelvet beszél, amikor szabályozást próbál kialakítani.

Az OSI saját Open Source AI Definition meghatározását több mint két éven át tartó műhelymunkák és egyeztetések után dolgozták ki. A folyamatban 18 országban tartottak workshopokat és beszélgetéseket, valamint online városházákat is szerveztek. A definíció 1.0-s változata 2024 októberében jelent meg.

Az adatkezelés és a definíció kritikája is előkerült

A panel résztvevői a nyílt modellek adatkezelésének nehézségeiről is beszéltek. O’Brien szerint az Open Source AI Definition azt várja el a fejlesztőktől, hogy tegyék közzé azokat az adatokat, amelyeket kiadhatnak, a nem közzétehető adatokról pedig pontos leírást adjanak. Az OSI szerint ezt a megközelítést a G7 mesterséges intelligenciával kapcsolatos nyitottsági víziója tovább erősítette.

Franciaország digitális ügyekért felelős nagykövete az ENSZ tagállami felszólalásai során a G7 Vision on AI Openness dokumentumra hivatkozott. Ezt a G7 digitális miniszterei májusban, a francia elnökség alatt fogadták el, az OSI pedig tudásbeli partnerként segítette a kidolgozását. A nagykövet azt kérte, hogy a dokumentum alapelvei segítsék az ENSZ globális párbeszédét.

Az OSI közben a saját meghatározásának alkalmazását is vizsgálja. A júniusban a Duke University Sanford School of Public Policy együttműködésével elindított Open Source AI Fellowship azt kutatja, mennyire szolgálja a definíció a használók érdekeit, és kik maradtak ki az első egyeztetésekből. O’Brien arra is emlékeztetett, hogy a szoftveres Open Source Definition alapelveinek kialakulása nagyjából tíz évig tartott, ezért az AI-definíció folyamata még korai szakaszban van.

Egy másik kérdés arra vonatkozott, hogy ugyanaz a definíció alkalmas-e egy modell reprodukálásának és újrafelhasználásának leírására. O’Brien elismerte, hogy a meghatározás nem mentes a kritikától, és az elfogadása óta sok minden megváltozott. Az OSI ezért a jövőben újabb egyeztetéseket indít, amelyekbe várja az érintettek bekapcsolódását.

A nyitottság önmagában nem épít piacot

O’Brien a Creative Commons és a New York University Engelberg Center által szervezett Open @ UNGA81 eseményen is részt vett. A beszélgetések középpontjában az állt, hogy mit adhat a nyitottság a digitális szuverenitásra törekvő közösségeknek és országoknak.

Az OSI szerint a nyitottság bővíti a választási lehetőségeket, a szuverenitás fenntartásához azonban arra is szükség van, hogy az érintettek hosszú távon képesek legyenek használni ezeket a lehetőségeket. O’Brien szerint a nyílt technológiák átláthatóságot és reprodukálhatóságot adnak, önmagukban azonban nem biztosítanak piacra lépési stratégiát.

A Linux példájával azt szemléltette, hogy egy nyílt alternatíva elterjedéséhez hosszú éveken át tartó befektetésre volt szükség. O’Brien szerint ha Európában vagy máshol hasonló piacokat szeretnének létrehozni, akkor ezeknek a piacoknak a kialakításába is be kell fektetni.

A Creative Commons összefoglalója hasonló következtetésre jutott, és a karbantartók, valamint a közös infrastruktúra támogatását a közfinanszírozási stratégiák részének nevezte. O’Brien röviden így foglalta össze a nyitottság szerepét: „A nyitottság önmagában nagyon keveset tesz, de sok mindent lehetővé tesz.”

A digitális köz-infrastruktúra is Open Source alapokra épül

Az OSI részt vett az első 50-in-5 Awards díjátadón is, amelyet a The Morgan Library & Museum helyszínén rendeztek meg. A Digital Public Goods Alliance és a Co-Develop által koordinált, országok vezette kampány célja, hogy 2028-ig 50 ország elindítsa és kiterjessze digitális köz-infrastruktúrájának egyes elemeit.

Benin az Impact Award díjat kapta egy olyan integrált rendszerért, amely csaknem 13,75 millió embert, az ország lakosságának mintegy 99 százalékát regisztrálta, és egy nemzeti interoperabilitási platformon keresztül több mint 60 állami szervet kapcsol össze. Indonézia a Collaboration Award díjat a QRIS Cross-Border fizetési rendszerért nyerte el. A rendszer hét országban működik, és több mint 45 millió vállalkozást támogat.

A Leadership Awardot Esther Dweck, Brazília közszolgáltatásokért felelős minisztere kapta. A kormány a GOV.BR és a PIX használatával akár hat nap alatt is sürgősségi támogatást juttatott el az árvíz sújtotta közösségekhez. Olaszország a ceremónián bejelentette, hogy a kampány 40. résztvevő országa lesz.

Az OSI szerint a kapcsolat az Open Source közösséggel közvetlen. A Digital Public Goods Standard alapján egy szoftver csak akkor minősül digitális közjónak, ha OSI által jóváhagyott licenc alatt érhető el. Így a digitális közjavakra épülő infrastruktúrák olyan licencekre támaszkodnak, amelyeket az Open Source Definition alapján vizsgáltak át. Az OSI a következő időszakban továbbra is részt akar venni azokban a kormányzati egyeztetésekben, ahol a mesterséges intelligencia és a digitális politika szabályairól döntenek.