Ősi tudás formálhatja, hogyan használjuk az AI-t

Az AI mögötti erőforrásokra is figyelni kell

Az ITU AI for Good Global Summit 2026 „AI, Indigenous Wisdom, and the Future of Humanity” című ülését Ivy Smith, őslakos rendszerszakértő, gondnoksági és rendszerszintű tanácsadó, valamint kulturális innovációs vezető nyitotta meg. Egy ősi megszólítással arra emlékeztette a résztvevőket, hogy adjanak hálát az előttük járó nemzedékek munkájáért.

Vijay Karia, az OptiCloud társalapítója és vezérigazgatója azt kérdezte a hallgatóságtól, gondoltak-e már arra, mennyi villamos energia, víz, számítási kapacitás és természeti erőforrás áll minden egyes AI-interakció mögött. Karia szerint a generatív AI az emberiség történetének leggyorsabban elterjedő, átalakító technológiája. Állítása szerint az AI-infrastruktúrába irányuló globális befektetés a következő öt évben elérheti az 5 és 7 billió dollár közötti összeget, ami szerinte hasonlóan nagy felelősséget is jelent.

A felhő működésének csökkentett terhei

Karia saját családi hátteréhez kötötte ezt a szemléletet. Édesapja Ugandából érkezett menekültként, nagyanyja pedig egy 94 éves, az ecuadori Amazonas térségéből származó őslakos nő. Elmondása szerint otthonukban nem pazaroltak, a tárgyakat megjavították vagy újra felhasználták. Ebből született a kérdés: ha az AI lesz az emberiség eddigi legnagyobb számítási platformja, hogyan kerülheti el, hogy egyben a legnagyobb digitálishulladék-termelővé váljon?

Az OptiCloud a felhőinfrastruktúra költségeinek, valamint az adatközpontok energiafelhasználásának, vízfogyasztásának és kibocsátásának mérséklésén dolgozik. Karia egy amerikai, kritikus 911-es segélyhívó szolgáltatót hozott példaként. Elmondása szerint a vállalat infrastruktúraköltségeit két hét alatt több mint 30 százalékkal csökkentették, miközben az energiafelhasználás, a vízfogyasztás és a kibocsátás is nagyjából hasonló mértékben esett.

Karia szerint az ipari forradalom a kitermelésre tanította meg az emberiséget, az AI-forradalomnak pedig a regenerációt kell megtanítania. Úgy vélte, az innováció néha azt jelenti, hogy emlékezünk valamire, amit elfelejtettünk.

A természet kapcsolat, az AI pedig eszköz

Puyr Tembé, Pará brazil állam őslakos népeiért felelős korábbi államtitkára az erdő jelentőségéről beszélt. A területet erdőirtás, illegális bányászat, folyószennyezés és a klímaváltozás erősödő hatásai fenyegetik, ugyanakkor Tembé szerint az erdő identitást, életet és jövőt is jelent, örökségként az egész emberiséghez tartozik. Felfogásában a természet nem erőforrás, hanem kapcsolat: a víz az erdőtől, az erdő a folyóktól, a folyók a növényektől, a növények pedig a levegőtől függnek.

Tembé szerint az AI legvilágosabb szerepe az őslakos közösségekben a nyelvek és a szóbeli hagyomány útján továbbadott tudás megőrzése lehet. Ennek feltétele, hogy a technológia erősítse az őslakos autonómiát, és ne váltsa fel az őslakosok hangját.

Smith szerint az AI önmagában csak eszköz, a használatát az ősi intelligenciának, vagyis a nemzedékeken át öröklődő tudásnak, a bolygóval és az élővilággal kialakított kapcsolatnak kell irányítania. Ivonne Baki ecuadori nagykövet videóüzenetében azt mondta, az AI-nak nem felváltania kell az emberiséget, hanem hozzá kell segítenie legjobb korszakához. A technológia valódi mércéje szerinte az, mennyire erősíti az emberi méltóságot, a lehetőségeket és a békét. Az ülés záró üzenete egy olyan mesterséges intelligencia mellett szólt, amely „jobb állapotban hagyja a világot, mint ahogy találtuk”. A teljes beszélgetés már elérhető az AI for Good YouTube-csatornáján.