Öt szinten mérhető a jogászok AI-jártassága a Harvey kutatása szerint
A jogászok AI-használatának öt szintjét azonosította a TITANS kutatása, amelyet a Harvey megbízásából készítettek. A modell szerint a legfontosabb váltás akkor történik, amikor a felhasználó már nemcsak AI-eszközöket használ, hanem újrahasznosítható ügynököket és munkafolyamatokat épít.
- A TITANS a Harvey megbízásából öt szintbe sorolta a jogászok AI-jártasságát.
- A 3. és 4. szint közötti váltás az egyéni használattól az építésig vezet.
- A Builder ügynököket, útmutatókat és újrahasznosítható munkafolyamatokat készít.
- Az építéshez engedélyekre, rendezett adatokra, irányításra és időre van szükség.
- A cél minden jogásznál a Proficient szint, Builderré viszont csak egy megfelelő csoportnak kell válnia.
Az egyéni használattól az intézményi képességig
A Harvey szeptember 16-án ismertetett kutatása szerint ma már szinte minden jogász hozzáférhet mesterséges intelligenciához, a használat gyakorisága azonban szervezetenként és egyénenként is jelentősen eltér. Vannak, akik alig jelentkeznek be, mások naponta és szinte minden feladathoz használják ezeket az eszközöket.
A TITANS által végzett kutatás egy kisebb, de növekvő felhasználói csoportot is kiemel. Ők már nem csak saját munkájuk gyorsítására alkalmazzák az AI-t, hanem ügynököket, útmutatókat és más újrahasznosítható elemeket készítenek maguknak és kollégáiknak. A Harvey ezt az átmenetet „Builder Shiftnek”, vagyis építői váltásnak nevezi.
A kutatás hét ügyvédi irodánál és négy vállalati jogi csapatnál készült az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és a kontinentális Európában. A TITANS jogtechnológiai és képzési vezetőkkel készített interjúkat, több szervezet pedig használati adatokat is biztosított az elemzéshez.
Öt szint a ritka használattól az építésig
A jelentés keretrendszere egy jogász egyéni AI-jártasságát öt szinten írja le. Az első három szint az egyéni produktivitáshoz kapcsolódik:
- 1. szint, Dormant: a jogász ritkán jelentkezik be.
- 2. szint, Functional: összefoglalásra és egyszerű szövegalkotásra használja az AI-t.
- 3. szint, Proficient: naponta alkalmazza jogi ügyekben, ismétel, ellenőriz és a megbízható eredményre törekszik.
- 4. szint, Builder: újrahasznosítható ügynököket és munkafolyamatokat épít.
- 5. szint, Catalyst: az AI-eszközökkel és felépített megoldásokkal mások munkájára is hatással van.
A Harvey szerint a 3. és 4. szint közötti átmenet a kulcspont. A Proficient felhasználó azt keresi, hogyan érhet el jobb eredményt egy feladatban, a Builder viszont azt vizsgálja, hogyan teheti az egész folyamatot ismételhetővé saját maga és a körülötte dolgozók számára.
Ez folyamatközpontú gondolkodást igényel. Andrei Salajan, a Schoenherr munkatársa szerint ilyenkor a hangsúly az end-to-end folyamatok átalakításán, a tervezési, folyamat- és kreatív gondolkodáson van. A Harvey által megbízott RSGI-kutatás szerint a kiemelkedő felhasználók nagyjából kétszer annyi órát takarítanak meg, mint az átlagos felhasználók.
Engedélyek, adatkezelés és megfelelő ösztönzők kellenek
A Builder szint elérése a vizsgált szervezetekben gyakran a legnagyobb és legkevésbé következetesen megvalósuló lépés. Az építéshez sok esetben külön felhasználói engedélyek szükségesek, amelyeket a szervezetek egyenként kezelnek. Emellett előzetesen rendezni kell az adatkezelési és irányítási alapokat.
Anne Wong, a SUSE jogi stratégiáért és működésért felelős vezetője ezt „22-es csapdájának” nevezte: szerinte egy hatékony ügynök felépítéséhez előbb az alapokat kell rendbe tenni. Az ügyvédi irodákban a számlázható órákra nehezedő nyomás szintén visszafoghatja a kísérletezést. A kutatás szerint egyes szervezetek ezt tanulásra és gyakorlásra fordítható, elszámolható idő biztosításával kezelik.
Az építés elindítása után új kihívások jelennek meg. Megtelhetnek a könyvtárak, párhuzamos ügynökök jöhetnek létre, és előfordulhat, hogy nincs egyértelmű gazdája a létrehozott megoldásoknak. A Harvey által bemutatott szervezetek ezért a megoldás hatóköréhez igazított, többszintű ellenőrzést alkalmaznak. A saját használatra épített eszközökhöz kevesebb felügyelet kell, egy egész irodára szánt megoldást viszont már validálni szükséges.
Nem kell minden jogásznak építővé válnia
A kutatás szerint a cél nem az, hogy minden jogász Builder legyen. Az általános cél az, hogy egy szervezet minden jogásza eljusson a 3. szintre, miközben megfelelő számú Builder támogatja a szélesebb szervezeti célokat.
A Harvey javaslata szerint első lépésként fel kell mérni, hogy a munkatársak az öt szint közül melyiken állnak. Ez használati adatokkal és az egyes szintekhez tartozó minőségi jelek vizsgálatával végezhető el. Ezután a 3. szinten lévő, lelkes felhasználókat érdemes azonosítani, akikből később építők válhatnak.
A felhasználók számára ez azt jelenti, hogy az AI értéke a kutatás logikája szerint nem áll meg az egyéni időmegtakarításnál. A megfelelő engedélyek, ösztönzők, irányítási keretek és támogatás mellett a jogászok tudása újrahasznosítható eszközökbe épülhet be, így mások munkájában is felhasználhatóvá válik.
