Az EPFL szerint így illeszthetők a robotaxik a városi közlekedésbe

A robotaxik már a valós közlekedés felé tartanak

Az önvezető taxik fokozatosan kikerülnek a kísérleti projektekből, és megjelennek a tényleges szolgáltatásokban. Svájc nemrég elindította első vezető nélküli taxiszolgáltatását a Zürich közelében található Furttalban.

Az EPFL kutatói szerint a technológiai megvalósíthatóság önmagában kevés. Kenan Zhang, az EPFL Human-Oriented Mobility Eco-System laboratóriumának professzora azt vizsgálja, hogyan illeszthetők a robotaxik a közlekedési hálózatokba. Elemzései a flották elosztására, a parkolóhelyek kijelölésére és a társadalmi fogadtatásra is kiterjednek.

„A robotaxik technikailag megvalósíthatók, de a jövőjük sokkal inkább a szabályozástól, a társadalmi elfogadottságtól, a gazdasági tényezőktől, valamint a városokkal és a tömegközlekedési rendszerekkel való integrációtól függ”, mondta Zhang az EPFL közleménye szerint.

Központi irányítással a kevésbé ellátott térségek is javíthatnak

A hagyományos taxik jellemzően a forgalmas területeken, például városközpontok, repülőterek és pályaudvarok környékén közlekednek. Emiatt a külvárosi és ritkábban lakott térségekben kevesebb közlekedési lehetőség maradhat. Az önvezető járművek esetében a flotta stratégiai elosztása javíthatja a szolgáltatás elérhetőségét ezekben a körzetekben is.

Zhang és kutatótársai a kínai Shenzhen valós adatait felhasználva megerősítéses tanulási algoritmusokat fejlesztettek a központilag irányított flottakezelés vizsgálatához. Ebben a modellben a járművek nem egymástól függetlenül döntenek, a rendszer folyamatosan átcsoportosítja őket a várható kereslet alapján. A kutatók szerint ez rövidebb várakozási időt, jobb járműkihasználtságot és szélesebb szolgáltatási lefedettséget eredményezhet.

A robotaxik közben új városi problémát is okozhatnak. Ha a járművek parkolás helyett utasokra várva tovább köröznek az utcákon, növekedhet a forgalom. Zhang ezért olyan szabályokat javasol, mint az utas nélküli járművek közlekedésének korlátozása, a szükségtelen körözés díjazása vagy kijelölt várakozóhelyek létrehozása.

A tömegközlekedést ki kell egészíteniük

Az EPFL kutatói szerint a robotaxik sikeres bevezetésének egyik kulcsa, hogy a fenntartható közlekedési rendszereket kiegészítsék, és ne gyengítsék. Az önvezető járművek így a tömegközlekedés elérését bővíthetnék, ahelyett hogy annak utasait vonnák el.

A nagy léptékű robotaxik költségei egyelőre bizonytalanok. Ha a szolgáltatás olcsóbbá válik, többen használhatják, ami növelheti az előnyeit, de a tömegközlekedéssel való verseny kockázatát is. Zhang szerint a tömegközlekedés hatékonyabb az utasok szállításában, mivel korlátozott a járművek, az útfelület és az energia rendelkezésre állása.

Svájcban a kiterjedt, jó minőségű tömegközlekedési hálózat különösen visszafoghatja a robotaxik iránti keresletet, főleg a városközpontokban. Zhang úgy véli, hogy a bevezetés kezdetben egyenetlen lesz. Az Egyesült Államok és Kína nagyvárosaiban a következő évtizedben széles körű elterjedés is bekövetkezhet, amit más, hasonló közlekedési igényű városok követhetnek.

A kutatók következő feladata annak biztosítása, hogy a kidolgozott számítási modellek valódi városokban is működjenek, ahol az utazási kereslet, az infrastruktúra és az emberi viselkedés összetettebb a szimulációknál. A tanulmányokat az Európai Kutatási Tanács Horizon 2020 programja és a Svájci Nemzeti Tudományos Alapítvány támogatta. Az EPFL a kutatásról 2026. október 30-án számolt be.