Új könyv térképezi fel a közösségi média és a politika kapcsolatát

Hat témakörben vizsgálja a politikai közösségi médiát

A 604 oldalas könyvet Axel Bruns, Gunn Enli, Anders Olof Larsson, Jessica Yarin Robinson, Tanja Bosch és Kateryna Kasianenko szerkesztette. A kötet a Routledge kiadásában jelent meg, és 58 fekete-fehér illusztrációt tartalmaz.

A második kiadás tíz évvel az első könyv után ad átfogó képet arról, hogyan használják a közösségi médiát politikai környezetben. A szerzők hat részben rendezik a témákat: fogalmak, kihívások, szakpolitikák, problémák, platformok és lehetőségek. A fejezetek több kontinens kutatásait fogják össze, eltérő nézőpontokból.

A szerkesztők szerint a kötet egyszerre mutatja be a közösségi média politikai használatának kedvező, kedvezőtlen és egyelőre bizonytalan fejleményeit.

A generatív AI új kérdéseket vet fel

A könyv egyik központi témája, hogy a generatív mesterséges intelligencia és más új technológiák milyen irányba befolyásolhatják a politikai kommunikációt. A kötet leírása szerint ezek a technológiák felgyorsíthatják a dezinformáció, a polarizáció és a demokratikus hanyatlás válságát, ugyanakkor új lehetőségeket is teremthetnek a civil innováció, a szabályozás és az elszámoltathatóság számára.

Az első rész többek között a hálózati médiamodellt és a politikát vizsgálja a generatív AI korában, a populizmus és a közösségi média kapcsolatát, valamint a deliberáció és a romboló polarizáció kérdését. A későbbi fejezetekben szó esik az AI-korszak hitelességéről, a mélyhamisításokról és a generatív AI által létrehozott, szélsőjobboldali reakciós mémekről is.

A politikai hirdetések, a mikrocélzás, a platformok tényellenőrzési gyakorlata és a digitális platformok adatainak kutatási hozzáférése szintén külön fejezeteket kapott.

A könyv több platform és régió példáit is bemutatja

A platformokra összpontosító rész a Twitter, a kínai Weibo, az Instagram, a WhatsApp, a Telegram és a TikTok politikai szerepét tárgyalja. A fejezetek között szerepel a kínai digitális közvélemény vizsgálata a koronavírus-járvány időszakából és az azt követő évekből, az indiai politika WhatsApphoz kapcsolódó története, valamint a Telegram politikai szereplőként való értelmezése.

A TikTokkal kapcsolatban a kötet a játékos aktivizmust, valamint a mémalapú politikát vizsgálja. Utóbbihoz egy tanghulu-esettanulmány is kapcsolódik. A könyv emellett a digitális ellenállással, az autoriter rendszerek alatti aktivizmussal, a közösségi médiában zajló háborús kommunikációval és a politikai szereplők online elköteleződési versenyével is foglalkozik.

A kiadó szerint a kötet elsősorban a média- és kommunikációkutatás, az internetkutatás, az újságírás-kutatás és a politikatudomány egyetemi közösségeinek lehet fontos referencia. Kutatók, oktatók és hallgatók egyaránt használhatják. A 3., 5., 15. és 26. fejezet szabadon letölthető, nyílt hozzáférésű PDF-ként érhető el a Taylor & Francis oldalán, Creative Commons CC BY-NC-ND 4.0 licenc alatt.

Az ARC Centre of Excellence for ADM+S 2026. augusztus 13-án ismertette a könyvet. A kiadvány digitális könyvként is elérhető a Taylor & Francis eBooks platformján intézményi vásárlással.