Újragondolják, mikor fogadható el AI által készített bizonyíték

Az AI-következtetések egyre gyakrabban jelennek meg bizonyítékként

A szövetségi bizonyítási szabályok 707-es javaslata azt rendezné, mikor fogadható el a bíróságon az AI által előállított információ emberi szakértő magyarázata nélkül. A szabály jelentősége túlmutat a szűken vett jogi kérdéseken, mivel a mesterséges intelligencia olyan következtetéseket készít, amelyek korábban képzett emberi szakértők feladatának számítottak.

A Center for Democracy & Technology, röviden CDT szerint ilyen lehet egy arcfelismerési egyezés, egy lövésészlelő rendszer riasztása vagy egy telefon adataiból készített életmódelemzés. Ezek az eredmények büntetőügyekben, gyermekelhelyezési vitákban, válóperekben, valamint hibás termékekkel és személyi sérülésekkel kapcsolatos ügyekben is szerepet kaphatnak.

A CDT úgy látja, hogy az AI-rendszer következtetése ugyanakkora, vagy akár nagyobb súlyt kaphat, mint egy emberi szakértő véleménye, miközben nem feltétlenül esik át ugyanazon az ellenőrzésen. A 702-es szabály alapján az emberi szakértő képzettségéről, módszertanáról és hibaarányáról is lehet kérdezni. Ha viszont egy rendőr egyszerűen ismerteti, mire jutott az AI-rendszer, ezek a követelmények nem alkalmazhatók automatikusan.

A korábbi tervezet több ponton is túl tág volt

A CDT és más hozzászólók szerint az eredeti 707-es javaslat minden „géppel előállított bizonyítékra” kiterjedhetett volna. Így olyan egyszerű digitális adatok is a hatálya alá kerülhettek, mint egy szerver hozzáférési naplója, amely időpontokat és IP-címeket rögzít. A szervezet szerint ezek nem vetnek fel olyan megbízhatósági kérdéseket, mint egy arcfelismerési egyezés.

A tervezet egy kivétellel próbálta kezelni ezt a problémát, amely az „egyszerű tudományos műszerek” eredményeire vonatkozott. A CDT szerint ez a megfogalmazás túl homályos lett volna. Eltérő bíróságok eltérő határokat húzhattak volna meg, ami következetlen joggyakorlathoz vezethetett volna.

A szervezet legfontosabb kifogása szerint a javaslat az emberi szakértők megbízhatóságát vizsgáló 702-es szabály szempontjait próbálta az AI-rendszerekre alkalmazni. Egy mesterséges intelligencia megbízhatósága azonban a tervezésétől, a tanításához használt adatoktól, a teszteléstől, az értékeléstől és a gyakorlati bevezetéstől függ. Fontos az is, hogy a rendszer korlátait feltárták-e, illetve az ellenérdekű fél kapott-e elegendő információt az ellenőrzéséhez.

A felülvizsgált szabály célzottabb lett, de maradtak vitás pontok

A májusi ülésen, több nyilvános meghallgatás és több mint 70 írásos hozzászólás után a tanácsadó bizottság nem vitte tovább a tervezetet jelenlegi formájában. A módosított változat már csak a mesterséges intelligencia által létrehozott információkra vonatkozik, így kikerültek belőle a minden gépi kimenetre kiterjedő megoldások és az „egyszerű tudományos műszerekre” vonatkozó homályos kivétel.

A kapcsolódó bizottsági megjegyzés több olyan kérdést is felsorol, amelyet a bíróságoknak vizsgálniuk kellene. Ilyen például, hogy az AI-rendszer következtetései megismételhetők vagy auditálhatók-e, értékelte-e a rendszert a fejlesztőtől vagy az alkalmazótól független személy, valamint hogy az ellenérdekű fél elegendő információt kapott-e a rendszer saját vizsgálatához.

A CDT szerint ez előrelépés, de ezeknek a szempontoknak magában a szabályban kellene szerepelniük, nem csak az útmutató jellegű bizottsági megjegyzésben. A szervezet továbbra is vitatja azt is, hogy kivételes esetekben szakértő nélkül is bizonyítható lehet egy AI-rendszer megbízhatósága. Álláspontja szerint a tanítási adatok reprezentativitásának, a valós körülmények között végzett validálásnak és az ellenőrizhetőségnek a megítélése jellemzően tudományos vagy műszaki szaktudást igényel.

A bizottság a módosított javaslatot további szakértői és gyakorlati véleményeknek veti alá. Erre egy, a 2026. október 15-re tervezett őszi ülésen tartandó konferencián kerülhet sor. A folyamat tétje a CDT szerint az, hogy a bíróságok kiszűrjék a megbízhatatlan AI-következtetéseket, miközben ne kényszerítsék a feleket szükségtelen szakértői vitákra. A szervezet különösen a büntetőeljárások vádlottjait tartja kiszolgáltatottnak, mivel gyakran nincs forrásuk arra, hogy saját szakértővel vizsgálják a hatóság által használt rendszert.