10,3 ezermilliárd dollárba kerülhet az amerikai AI-infrastruktúra

Az AI-boom fizikai beruházásokat is jelent

Az AI terjedését gyakran szoftveres történetként írják le, a Brookings elemzése szerint azonban a fejlődéshez hatalmas fizikai infrastruktúrára is szükség van. Adatközpontokat, energiaellátó rendszereket és speciális chipeket kell kiépíteni.

A Brookings Papers on Economic Activity című kiadványban megjelent tanulmány becslése szerint az amerikai adatközpont-fejlesztések és kapcsolódó beruházások teljes összege 2025 és 2032 között elérheti a 10,3 ezermilliárd dollárt. Ez évente átlagosan az amerikai GDP 3,63 százalékának megfelelő beruházást jelent.

Nagyobb lehet a vasúti boomnál is

Stijn Van Nieuwerburgh, a Columbia Business School szerzője a Brookings podcastjában azt mondta, hogy saját központi becslése szerint 2025 és 2032 között évente a GDP 3,6 százalékát kellene AI-adatközpontokra fordítani. Összehasonlításként a vasúti beruházások csúcsidőszaka körülbelül a GDP 2,2 százalékát tette ki évente, mintegy húsz éven keresztül 1870 és 1890 között.

Az autópálya-rendszer kiépítése az 1950-es években körülbelül 1,1 százalékot, a távközlési és optikai hálózatok, illetve az internetes boom szintén nagyjából 1,1 százalékot jelentett. A csatornák esetében ez az arány 0,66 százalék, a villamosításnál pedig 0,5 százalék volt. Van Nieuwerburgh szerint az AI-beruházási becslés mintegy 50 százalékkal nagyobb a korábbi legnagyobb, vasúti beruházási hullámnál, és több mint háromszorosa az internetes booménak.

A kutató ugyanakkor jelezte, hogy a történelmi adatok nem minden esetben teljesen összehasonlíthatók. A vasúti becslés például nem tartalmazza a gördülőállományt és a mozdonyokat, egyes években pedig a beruházások meghaladták a GDP 4 százalékát.

A finanszírozás egyre összetettebb

A Brookings podcastjának témája nemcsak a beruházások nagysága, hanem azok finanszírozása is. Jón Steinsson, a kiadvány társszerkesztője szerint a Meta és a Microsoft már több pénzt fordít AI-beruházásokra, mint amennyit működési cash flow-ból termelnek ki. A különbséget egyre inkább lízingekkel, közös vállalkozásokkal és magánhitelekkel fedezik.

A podcast egy példaként a Meta Hyperion Data Center projektjét is bemutatja. A Brookings szerint az ilyen konstrukciók miatt a tőkeáttétel, vagyis az adósságfinanszírozás mértéke kívülről nehezebben látható. Van Nieuwerburgh nem nevezte buboréknak a folyamatot, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szabályozóknak és a befektetőknek pontosan ezeket a struktúrákat kell figyelniük.

A hatékonyabb chipek sem feltétlenül csökkentik a kiadásokat

A tanulmány körülbelül 4,1 milliárd dolláros költséggel számol egy 100 megawattos létesítmény esetében 2025-ben, majd évente 4 százalékos költségnövekedést feltételez. A költség mintegy kétharmadát az informatikai eszközök, köztük az optikai kábelek és perifériák adják, egyharmadát pedig az ingatlan, maga az adatközpont, a berendezések és az energia-infrastruktúra.

A becslés megawattban méri az adatközpontok méretét, nem a számítási teljesítményben használt FLOPS-ban. A hatékonyabb chipek ugyan több számítást végezhetnek wattokra vetítve, a csökkenő számítási költség azonban nagyobb modellek képzését és több következtetési feladatot tehet lehetővé. Ezért az egyes számítások olcsóbbá válása nem feltétlenül mérsékli a teljes infrastruktúra iránti igényt.