20 millió dolláros támogatást kap a távolról működtethető robotlabor

Felhőn keresztül vezérelhető kutatólabor épül

A támogatást 2026. augusztus 13-án jelentették be. A Polymer Laboratory for AI, Robotics, Informatics, and Standards, röviden PoLARIS, olyan felhőalapú laboratóriumot hoz létre, amelyhez a kutatók utazás nélkül férhetnek hozzá. Egyetemi, ipari, kormányzati laboratóriumi és forráshiányos intézményekben dolgozó kutatók is megtervezhetik és elindíthatják kísérleteiket a felületen keresztül.

A laboratórium a Chicagói Egyetem Pritzker School of Molecular Engineering, Computer Science Department és az Argonne National Laboratory szakértelmére épít. A kísérleteket több mint 20 autonóm állomás hajtja majd végre, amelyek a Chicagói Egyetem és az Argonne öt laboratóriumában kapnak helyet.

A PoLARIS célterületét a puha anyagok adják. Ide tartoznak többek között a folyadékok, polimerek, gélek, kolloidok, habok és szemcsés anyagok. A forrás szerint ezek fejlesztése jelenleg lassú, költséges és nagyrészt manuális folyamat.

Naponta akár 300 kísérletet is lefuttathat

A rendszer teljes kiépítése után naponta 100 és 300 közötti számú kísérlet végrehajtására lehet képes. A PoLARIS nem egyetlen helyszínen működő robotlabor lesz, hanem több intézmény műszereit és infrastruktúráját kapcsolja össze. A részt vevő állomások egyetlen intelligens laboratóriumként működnek majd.

Az öt helyszín a Chicagói Egyetem Hyde Park High-throughput Polymer labja, Soft Matter Characterization Facility létesítménye és Materials Preparation and Measurement Laboratory egysége, valamint az Argonne Advanced Photon Source és Polybot laboratóriuma. A működést mindkét intézmény kutatói támogatják.

Ian Foster, a projekt egyik társvezetője szerint az infrastruktúra a Globus rendszerének adatmozgatási elveire épít. A rendszerben mesterségesintelligencia-ügynökök hangolják össze, hogy mikor és milyen sorrendben fussanak le a kísérletek. Foster közlése szerint a csapat 18 hónapon belül szeretné befejezni a kezdeti tudományos célokhoz kapcsolódó, teljesen autonóm kísérleteket.

A mesterséges intelligencia hosszabb kutatási stratégiát tervez

A PoLARIS mögötti mesterséges intelligencia nem kizárólag az egyes kísérletek eredményét értékeli. Yuxin Chen, a Computer Science Department adjunktusa szerint a rendszer hosszabb távú kutatási stratégiák megtervezését is segíti. Egy tapasztalt kutató ugyanis gyakran olyan kísérletet is lefuttat, amely önmagában nem ad azonnali választ, de előkészít egy későbbi, döntő jelentőségű vizsgálatot.

A rendszernek ezt a gondolkodást kell követnie úgy, hogy közben több felhasználó osztozik ugyanazokon a műszereken, és az új eredmények alapján folyamatosan módosulhat a kísérleti terv. Jie Xu, a projekt másik társvezetője szerint a robotok, a mesterséges intelligencia, a speciális műszerek és az adat-infrastruktúra összekapcsolása gyorsabbá, hozzáférhetőbbé és reprodukálhatóbbá teheti a fejlett polimerkutatást.

A külső felhasználók a támogatás második évének végén jöhetnek

A PoLARIS teljes felhasználói szolgáltatásának indulását, amikor külső kutatók saját projekteket is benyújthatnak, a támogatás második évének végére várják. A kezdeményezés célja, hogy javítsa a hazai ellátási láncokat, csökkentse a külföldi anyagoktól való függőséget, és segítse az amerikai vállalatok versenyét olyan iparágakban, amelyek a forrás szerint évente több mint 200 milliárd dollár értéket képviselnek.

Stuart Rowan, a Pritzker School of Molecular Engineering ideiglenes dékánja szerint a beruházás hatása túlmutathat egyetlen intézményen. Ian Foster úgy fogalmazott, hogy a hozzáférés demokratizálása lehetővé teszi: egy jó tudományos ötlet sikerét kevésbé határozza meg, hogy a kutató hol dolgozik, illetve rendelkezik-e saját, drága berendezésekkel.