28 kutató kapott AI2050-ösztöndíjat az MI hosszú távú kihívásaira

Biztonság, időjárás és gyógyászat a kutatási témák között

A New York-i székhelyű Schmidt Sciences október 1-jén jelentette be a 2026-os AI2050-ösztöndíjasokat. A csoport 22 pályakezdő és hat senior kutatóból áll, akik három év alatt összesen legfeljebb 16 millió dollár támogatást kaphatnak.

A kiválasztott projektek között szerepel a folyamatosan önfejlesztő MI-rendszerek képességeinek és kockázatainak összehasonlító vizsgálata. Egy másik kutatási irány olyan szélsőséges időjárási események modellezése és előrejelzése, amelyeket még nem rögzítettek, de fizikailag lehetségesek. Lesz olyan projekt is, amely MI-rendszerekkel irányított kísérleteket tervez az immunsejtek rák és autoimmun betegségek elleni felhasználására.

A program a számítástechnikán túl is keres válaszokat

Az AI2050 kezdeményezést 2022-ben indították azzal a kérdéssel, hogy 2050-re milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia jelentősen javítsa a társadalom helyzetét. A program az MI úgynevezett nehéz problémáira összpontosít, köztük arra, hogyan előzhető meg, hogy a technológia veszélyeztesse az embereket, és miként használható globális ügyek kezelésére.

Eric Schmidt, a Schmidt Sciences társalapítója és az AI2050 társelnöke szerint az MI jövőbeli iránya nem előre eldöntött. „Az irányt azok a kutatók fogják meghatározni, akik hajlandók nehéz kérdéseket feltenni, merész ötleteket tesztelni, és még azelőtt szembenézni a kockázatokkal, hogy azok válságokká válnának”, mondta Schmidt Sciences közleménye szerint.

James Manyika, az AI2050 másik társelnöke úgy fogalmazott, hogy az MI előnyeinek kiaknázásához és kockázatainak mérsékléséhez a legfontosabb kérdésekre nem lehet kizárólag számítástechnikával válaszolni. Szerinte a kutatóknak a természettudományok, a társadalomtudományok és a bölcsészettudományok nézőpontjaira is szükségük van.

Senior és pályakezdő kutatók egy programban

A senior ösztöndíjasok között van Francis Bach, aki olyan külső ellenőrzőrendszert fejleszt, amely megvizsgálja, hogy az MI-ügynökök betartják-e a biztonsági szabályokat. Mikhail Belkin a fejlett rendszerek összetett működését meghatározó rejtett belső mechanizmusokat kutatja, míg David Danks azt vizsgálja, hogyan alakítják egymást az emberi értékek és az MI-rendszerek.

Sendhil Mullainathan olyan eszközökön dolgozik, amelyek az MI által felismert mintázatokat világos, tesztelhető tudományos elméletekké alakítják. Alondra Nelson három amerikai család életét követi három régióban és három generáción keresztül, hogy feltárja az egymásra épülő MI-rendszerek mindennapi hatásait. Bernhard Schölkopf pedig olyan modelleket fejleszt, amelyek megfigyelés, cselekvés és kísérletezés révén tanulnak.

A 22 early-career ösztöndíjas között szerepel Irene Chen, a Berkeley Egyetem adjunktusa is. Kutatása az MI fontos döntésekben jelentkező rejtett hibáira összpontosít, különös figyelemmel az egészségügy társadalmi hatásaira. A Berkeley EECS közlése szerint rajta kívül hat, az intézményhez kötődő korábbi hallgató is bekerült a programba.

127 kutatót támogat már az AI2050

Az új évfolyammal 127-re nő az AI2050 közösségének létszáma. A kutatók 50 intézményt képviselnek 11 országban, a program pedig eddig legfeljebb 80 millió dollár támogatást vállalt.

Az ösztöndíjasok az anyagi támogatás mellett évente találkoznak, megosztják eredményeiket, szakértőktől tanulnak és különböző tudományterületek kutatóival építenek kapcsolatot. További forrásokat is kaphatnak közös AI2050-projektekhez, illetve jelentős számítási kapacitást igénylő munkákhoz. A Schmidt Sciences szerint a korábbi négy évben támogatott kutatások között volt villamos hálózatok kezelése a változó szél- és napenergia-termelés mellett, laboratóriumban előállítható molekulák MI-alapú tervezése, valamint önállóan alkalmazkodó kibertámadások korai felismerése.