Az AI új kockázatokat hoz a biológiai fegyverek elleni védelemben

Az AI gyorsan terjed a biológiai kutatásban

Az UNIDIR szeptember 25-én közzétett elemzése az Anthropic szeptember 10-i fenyegetési jelentését követően vizsgálja az AI és a biológiai biztonság kapcsolatát. Az Anthropic jelentése öt olyan esettanulmányt mutatott be, amelyekben szereplők biológiai célú visszaélésre próbáltak AI-modelleket használni. Ezek voltak az első részletesen dokumentált, nyilvánosságra hozott példák az AI-modellek ilyen jellegű kísérleti visszaélésére, és a jelentés a próbálkozások megakadályozására alkalmazott védelmi intézkedéseket is ismertette.

Az AI jelenléte a természettudományokban bibliometriai adatok alapján is erősödik. Az AI-hoz kapcsolódó természettudományos publikációk száma 2025-ben megközelítette a 80 ezret, ami 26 százalékos növekedés 2024-hez képest. Ezek a tanulmányok a nagy tudományterületeken megjelent kutatások nagyjából 6 és 9 százalékát tették ki, míg 2010-ben ez az arány 1 százalék alatt volt. Különösen gyorsan bővül az AI és a biotechnológia közös kutatási területe, például a génszerkesztés, a gyógyszerkutatás és a bioinformatika.

Alacsonyabbá válhatnak a tudáskorlátok

Az UNIDIR szerint a biológiai fenyegetéseket, köztük a biológiai fegyvereket hagyományosan speciális anyagokhoz, létesítményekhez és szaktudáshoz való hozzáféréssel hozták összefüggésbe. A fejlett AI-modellek azonban hatékonyabbá tehetik a biológiai ismeretek megszerzését és alkalmazását, így bizonyos érzékeny, kettős felhasználású kutatásoknál csökkenhetnek a tudás- és szakértelemkorlátok.

Az Anthropic esetei az elemzés szerint azt mutatják, hogy egyes szereplők stratégiai értéket látnak a fejlett AI-modellek biológiai célú kiaknázásában. A jelentés ugyanakkor nem bizonyítja, hogy az AI-modellek lehetővé teszik biológiai fegyverek kifejlesztését, és azt sem, hogy ezek a próbálkozások érdemben növelték volna a siker esélyét.

Az AI a kezdők számára korábban hozzáférhetetlen tudást tehet elérhetővé, a szakértőknek pedig a szakterületükön jelentkező akadályok leküzdésében segíthet. Emellett a biológiai fegyverekkel kapcsolatos félretájékoztatás és szándékos megtévesztés terjesztését is támogathatja. A lehetséges következmények között az UNIDIR a helyi támadásokat, a terrorizmust, valamint a mezőgazdasági vagy állattenyésztési ellátás megzavarásán keresztüli gazdasági szabotázst is említi.

A Biológiai Fegyverek Egyezményének döntő éve jöhet

Az UNIDIR szerint a magáncégek erőfeszítései önmagukban nem elegendők. A mesterséges intelligencia biológiai alkalmazásainak irányítását össze kell hangolni a biológiai fegyverek tilalmára és a biológiai biztonságra épülő meglévő keretekkel, mindenekelőtt az 1972-es Biológiai Fegyverek Egyezményével. Az egyezmény tiltja többek között a biológiai fegyverek fejlesztését, gyártását és felhalmozását, és 189 részes állammal a világ országainak túlnyomó többségére kiterjed.

Az egyezménynek ugyanakkor nincs ellenőrzési mechanizmusa. Végrehajtását az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatalán belül működő, négyfős Végrehajtástámogató Egység segíti. Az egyezmény megerősítéséről tárgyaló munkacsoport 2026 decemberében tartja tizedik és egyben utolsó ülését. A tervezetben egy ellenőrzéssel foglalkozó nyílt végű munkacsoport, a tudomány és technológia felülvizsgálatára szolgáló mechanizmus, valamint a nemzetközi együttműködésre és segítségnyújtásra összpontosító mechanizmus is szerepel.

Az UNIDIR szerint a decemberi siker előkészítheti a 2027-es felülvizsgálati konferenciát, ahol az államok és más érintettek kijelölhetik a biológiai fegyverek megelőzésének következő irányát. Ha azonban a munkacsoport nem jut konszenzusra, az visszavetheti a biológiai leszerelési diplomáciát, és jelentősen lassíthatja az egyezmény megerősítését. Az elemzés szerint egyetlen védelmi intézkedés nem lehet elegendő, ezért egymásra épülő, több szintű megelőzésre van szükség.