A helymeghatározás sem állítaná meg teljesen az AI-chipek csempészetét

Több százezer chip juthatott Kínába

Az Egyesült Államok 2022 óta korlátozza a legfejlettebb AI-chipek exportját Kínába és más, aggályosnak tekintett országokba. A korlátozások kijátszása azonban folytatódott. Egy becslés szerint 2024-ben és 2025-ben összesen több mint 450 000 fejlett AI-chipet csempészhettek Kínába. A CSET szerint ez 2026 eleji technológiai szinten egy vagy két csúcskategóriás AI-szuperszámítógép számítási kapacitásának felel meg.

A pontos volumen nem ismert. Az amerikai igazságügyi minisztérium vádiratai és oknyomozó újságírói munkák több mint tíz csempészési rendszert tártak fel, ezek azonban csak a bizonyított esetek alsó határát jelzik. Az Epoch AI és a CNAS kutatói statisztikai modellekkel próbálták megbecsülni a teljes mennyiséget, de az eredményekben nagy a bizonytalanság, mivel a hatóságok csak a felderített eltérítéseket látják.

A csempészetet megkönnyíti az AI-chipek globalizált értéklánca. Bár a külföldön értékesített chipek többségét amerikai vállalatok tervezik, gyártásuk nem az Egyesült Államokban történik. A chipek gyakran szervergyártón, forgalmazón és viszonteladón keresztül jutnak el a végfelhasználóhoz, így minden tranzakció újabb lehetőséget ad az eltérítésre.

Öt módszert vizsgáltak

Az exportellenőrzések végrehajtásáért az amerikai Kereskedelmi Minisztérium Ipari és Biztonsági Hivatala, azaz a BIS felel. A hivatal kereskedelmi és engedélyezési adatokat, hírszerzési információkat, iparági bejelentéseket, önkéntes önfeljelentéseket és külföldi végfelhasználói ellenőrzéseket használ. A CSET szerint ezek az eszközök képesek felderíteni csempészési ügyeket, de teljesen megakadályozni a csempészetet nem tudják. A cél inkább a nagyobb hálózatok felderítése és megzavarása.

A CSET Tracking AI Chips: Assessing Location Verification as an Export Control Enforcement Tool című, 2026 szeptemberében közzétett jelentésében öt módszercsoportot vizsgált: a fizikai ellenőrzéseket, a postai ellenőrzéseket, a videós ellenőrzéseket, a készletkezelő eszközöket és a helymeghatározási mechanizmusokat.

A helymeghatározás három fő típusa a műholdas GPS, a chip által használt hálózatok alapján becslő topológiai módszer és a pingalapú helymeghatározás, vagyis a PLV. Ez utóbbi azt méri, mennyi idő alatt jut el a jel a chiptől egy megbízható szerverhez és vissza.

A kutatók szerint egy megfelelő módszernek ellenőrizhetőnek, pontosnak, biztonságosnak és megismételhetőnek kell lennie. Értékelésük alapján jelenleg csak a fizikai ellenőrzés és a PLV felel meg mind a négy feltételnek. Több mint 10 millió szimuláció alapján a PLV bizonyult költséghatékonyabbnak: a vizsgált forgatókönyvek egyikében sem találtak a fizikai ellenőrzésnél több eltérített chipet egy dollárnyi ráfordításra vetítve.

A PLV pontossága és biztonsága is korlátozott

A pingalapú ellenőrzés riasztást adhat, ha egy chip az engedélyezett helyén kívülre kerül, és ezzel nyomokat adhat a BIS vizsgálataihoz. A csempészek számára növelheti is a műveletek költségét, mivel erőforrásokat kell fordítaniuk a rendszer megkerülésére. A hatás mértéke azonban nem ismert.

A módszer öt fontos korláttal rendelkezik. A már forgalomban lévő chipeknél csak akkor alkalmazható, ha a végfelhasználók telepítik a szükséges szoftver- vagy firmware-frissítést. Hardveralapú PLV utólag nem építhető be a már legyártott chipekbe. Ha egy chip nem válaszol, a rendszer nem tudja megkülönböztetni az eltérítést a tárolástól, a szállítástól vagy a szándékos lekapcsolástól.

A megfelelően finanszírozott csempészek ráadásul megtéveszthetik a PLV-t, hogy a chip továbbra is a kijelölt helyen lévőnek tűnjön. Ideális körülmények között is legfeljebb körülbelül 20 mérföldes pontosság várható, ezért a módszer nem feltétlenül tud különbséget tenni egymás közelében működő adatközpontok között. Határ közelében azt sem képes megbízhatóan megállapítani, melyik országban van az eszköz. Végül a PLV a chip helyét ellenőrzi, a használóját nem, ezért nem érzékeli, ha ugyanazon a helyen jogosulatlan felhasználóhoz kerül.

A CSET szerint szélesebb ellenőrzésre van szükség

A CSET kutatói szerint a fizikai ellenőrzést érdemes lehet a PLV kiegészítéseként használni, különösen a későbbi hatósági vizsgálatok során. Ugyanakkor arra jutottak, hogy a helymeghatározás korlátai miatt nem biztos, hogy megéri a költségét, még akkor sem, ha az ajánlásokat megfelelően hajtják végre.

A szakértők ezért azt javasolják, hogy a döntéshozók erősítsék meg a BIS hagyományos ellenőrzési módszereit, és korszerűsítsék a hivatal informatikai működését. A helymeghatározás új nyomozati jelzéseket adhat, de a jelentés alapján önmagában nem képes kezelni az AI-chipek csempészetének teljes problémáját.