Az AI korában az önálló gondolkodás lehet az emberi előny

Az AI válaszol, de a jó kérdés továbbra is emberi feladat

A NUS Lifelong Learning Festival 2026 szeptember 28-án zajlott, „Human in the Age of AI” címmel. A rendezvény egyben a NUS School of Continuing and Lifelong Education tizedik évfordulóját is jelentette.

Tan Eng Chye, a NUS elnöke szerint a tanulás több annál, mint hogy valaki megoldásokat kap. „Az AI válaszokat adhat, de a tanulás valójában több annál, mint megoldások biztosítása. Arról szól, hogy megtanuljunk tanulni. A tanulás küzdelméről, a kérdezésről, a kitérőkről, a hibázásról és az újrapróbálkozásról, valamint arról a felismerésről, amikor végre összeáll valami” , mondta.

Tulika Mitra, a NUS School of Computing dékánja úgy fogalmazott, hogy az AI már megemelte annak a szintjét, amit az emberek képesek elérni. A tudás, az elemzés, a programozás és a tartalomkészítés a kezdők számára is hozzáférhetőbbé vált. Emiatt szerinte az embereknek a „plafont” kell magasabbra emelniük, és fel kell tenniük a kérdést: ki teszi fel a megfelelő kérdést, és ki fogalmazza meg azt jól?

Az AI gyorsító, de a felelősség az embereknél marad

A fesztivál panelbeszélgetésein a Singtel, a Raffles Medical Group, az ST Engineering és a NUS-ISS képviselői arról beszéltek, miként lehet a mesterséges intelligenciát a szervezetekben alkalmazni. A megközelítések között szerepelt a munkatársak széles körű AI-képzése, a kísérletezés, az AI-ügynökök bevezetése és a speciális szakértelem fejlesztése.

Victor Chua, a NUS-ISS vezérigazgató-helyettese az AI-t „erős sokszorozóként” írta le, amely társ vagy másodpilóta lehet, de nem robotpilóta. Simon Chesterman, a NUS oktatási innovációért felelős rektorhelyettese szerint a generatív AI-t egy „nagyon okos, ivási problémával küzdő gyakornokként” kell kezelni. A technológia lenyűgöző munkára képes, de tévedhet, ezért felügyeletet igényel.

Mitra szerint a feladatok AI-ügynökökre delegálhatók, a felelősség azonban az embereknél marad: „A cselekvéseket delegálhatjuk az AI-ügynökökre, de a felelősségnek valóban az embereknél kell maradnia.” Az ember feladata annak eldöntése, mit ad át a rendszernek, az eredmények ellenőrzése és a szükséges beavatkozás.

A karrierutak és az oktatás is alkalmazkodhatnak

Jochen Wirtz, a NUS Business School MBA-programjainak dékánhelyettese szerint a nyelvi modellek, a viselkedési modellek és az ügynökalapú AI fejlődése a szolgáltatórobotokat is átalakíthatja. A robotok természetesebben kommunikálhatnak, emlékezhetnek korábbi interakciókra, tervezhetnek és önállóan hajthatnak végre szolgáltatási tranzakciókat. A technológia enyhítheti a munkaerőhiányt, miközben az alkalmazottak több, magasabb értékű emberi interakcióra összpontosíthatnak.

A résztvevők szerint a munkát ezért újra kell gondolni az emberi és gépi képességek kombinációjára építve. A szakértelem továbbra is fontos, mivel alapok nélkül az AI eredményeit is nehéz megfelelően értékelni. A „puha készségek”, például a kreativitás, az empátia, a csapatmunka és a vezetés szintén egyre nagyobb szerepet kaphatnak.

Aileen Tan, a Singtel emberi erőforrásokért és fenntarthatóságért felelős vezetője szerint a hosszabb karriert befutó munkavállalóknak többször is más területre kellhet váltaniuk. A fesztiválon elhangzottak alapján a karriertervezésben ezért felértékelődhet a „karrierbeli választási lehetőség”, vagyis az olyan készségek építése, amelyek több szerep és szakterület között is mozgásteret adnak. Ehhez kíváncsiságra, fejlődési szemléletre és a folyamatos tanulás képességére lesz szükség.