A CDT szerint az uniós AI-szabályozás alig kezeli a környezeti terheket

Jelentős energia- és vízigény

A CDT szeptember 23-án közzétett elemzése szerint az Európai Unió úgy halad nagy, mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok finanszírozásával és kiépítésével, hogy közben kevés figyelem jut a technológia környezeti hatásaira. A szervezet az értékelést a halálos nyári hőhullámok és az Európában pusztító nagy kiterjedésű erdőtüzek hátterében ismertette.

Az AI-modellek betanításához és használatához adatközpontokban működő számítási infrastruktúra szükséges. Ez nagy mennyiségű energiát igényel, és ha az energia nem teljes egészében megújuló forrásból származik, az üvegházhatásúgáz-kibocsátást is növeli. A CDT szerint az adatközpontok az energiahálózatot is terhelik, az energiafogyasztás pedig elvonhat kapacitást a fogyasztóktól, miközben hozzájárulhat az általános árak emelkedéséhez.

Egy, az elemzésben idézett kutatás szerint az AI-rendszerek 2025-ben évente 30 és 80 millió tonna közötti szén-dioxid-kibocsátásért lehettek felelősek. A CDT ezt egy New York méretű város kibocsátásához hasonlítja. Az infrastruktúra hűtése emellett jellemzően édesvizet igényel, ami növelheti a vízhiányt és a vízkészletekre nehezedő nyomást.

Az AI Act célkitűzései és gyakorlati hiányosságai

A CDT szerint az AI környezeti lábnyomához nem csak az energia- és vízfogyasztás tartozik. Ide sorolja a chipek gyártását, a mesterségesintelligencia-hardverhez szükséges kritikus ásványi anyagokat, valamint az elektronikai hulladékot is.

Az uniós AI Act a CDT értékelése szerint elvileg az alapvető jogok magas szintű védelmét célozza, ebbe pedig a környezet védelme is beletartozik. A jogszabály érdemi részei és preambulumai azonban nem említik az AI környezeti költségeit. A szervezet szerint a környezeti károk mérséklésére vonatkozó intézkedések is nagyrészt hiányoznak.

A magas kockázatú rendszerekre vonatkozó szabályok elsősorban az érzékeny alkalmazási területekhez kapcsolódnak, és nem az adott rendszer környezeti hatásához. Így még a legnagyobb nyelvi modelleket használó generatív AI-rendszerek sem válnak önmagában a jelentős erőforrás-felhasználás miatt magas kockázatúvá.

A CDT szerint a rendszerszintű kockázatok között elvileg megjelenhetnek a környezeti kockázatok is, ezek azonosítása és értékelése azonban nem kötelező az általános célú AI-modellek gyakorlati kódexe alapján. A súlyos incidensek bejelentésére vonatkozó kötelezettség pedig inkább egyszeri káreseményekre irányul. Nem kezeli az adatközpontok folyamatos szén-dioxid-kibocsátásának és vízfogyasztásának hosszú távú, összeadódó hatását.

Korlátozott átláthatóság a modellek energiafogyasztásáról

A CDT szerint az általános célú AI-modellek szolgáltatóira vonatkozó dokumentációs előírások lehetőséget adhatnának a környezeti hatások jobb megismerésére. A szabályok alapján a szolgáltatóknak kérésre műszaki dokumentációt kell adniuk a nemzeti és európai szabályozóknak, amelynek része lehet a modell ismert vagy becsült energiafogyasztásának részletes leírása.

Az általános célú AI-modellek kódexe a betanítás és a használat, vagyis a következtetés során felhasznált energiát is figyelembe veszi. A CDT fontos lépésnek tartja a használat közbeni fogyasztás mérését, mivel az elemzés szerint ez adja az AI-hoz kapcsolódó teljes számítási igény abszolút többségét.

A szervezet két akadályt emel ki. Az előírás teljes körű alkalmazása csak a kódexet aláíró szolgáltatókra vonatkozik, miközben maga a kódex önkéntes. Emellett a szolgáltatók elhagyhatják a betanítás energiaigényének jelentését, ha azt a számítási vagy hardverszolgáltatótól származó kritikus információk hiányában nem tudják megbecsülni.

A CDT szerint az átláthatóság fontos első lépés, de a szabályok nem írják elő az energiafogyasztás csökkentését vagy minimalizálását, és más környezeti hatásokat sem kezelnek. A szolgáltatóknak a nyilvános közzétételre sincs kötelezettségük.

A készülő Cloud and AI Development Act szerepe

A CDT szerint a Cloud and AI Development Act, röviden CADA, lehetőséget teremthet az uniós szabályozás hiányosságainak pótlására. A szervezet értékelése alapján azonban az Európai Bizottság javaslata jelenlegi formájában inkább gyengíti, mint erősíti a környezetvédelmet.

Az elemzés fő állítása szerint az AI uniós terjedését kísérő jogi keretekben a környezetvédelem megjelenik célként, de a gyakorlati kötelezettségek nem kezelik megfelelően az energiafogyasztást, a vízhasználatot és az infrastruktúra teljes anyaglábnyomát. A felhasználók és a szabályozók számára ezért korlátozott marad az információ arról, hogy az egyes modellek milyen környezeti terheléssel járnak.