Trump és Hszi az AI szabályozásáról tárgyalhat, két eltérő modell ütközik

A washingtoni találkozó tétje

Az ASPI Strategist szeptember 22-i elemzése szerint magasak a tétjei a Donald Trump és Hszi Csin-ping között várható megbeszélésnek. A kínai vezető szeptember 24-i washingtoni állami látogatására időzített csúcstalálkozóra AI- és technológiai vállalatok vezetői is a fővárosba érkezhetnek.

Az Egyesült Államok és Kína egyaránt szeretné megszerezni azt a gazdasági és politikai befolyást, amelyet az AI vezető szerepe hozhat. Közben amerikai AI-kutatók és mérnökök arra figyelmeztettek, hogy a szabályozatlan mesterséges szuperintelligencia az emberiség kihalásához vezethet. Az üzleti érdekek ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy az AI szabályozása lassíthatja az innovációt, és ronthatja az Egyesült Államok versenyképességét.

Kína már kiépítette saját szabályozási keretét

Az elemzés szerint a vita Kínában másképp zajlik. A kínai kormány évek óta olyan szabályozási rendszert épít, amely az AI biztonságának államilag meghatározott értelmezését támogatja. Ez a megközelítés igyekszik figyelembe venni az etikát és az emberi szükségleteket, miközben fenntartja a kormány információs és társadalmi kontrollra vonatkozó követelményeit.

Kína vezetői számára kiemelt kockázatot jelentenek az AI ideológiai hatásai. Chen Yixin állambiztonsági miniszter szeptemberben arra figyelmeztetett, hogy ellenséges erők az AI-t Kínát károsító információk tömeges terjesztésére használhatják. Pekingnek ezért érdeke, hogy a globális AI-infrastruktúra és a műszaki szabványok olyan irányban fejlődjenek, amely összeegyeztethető egy autoriter rendszer kontrolligényével.

Hszi a tárgyalóasztalhoz a Kínában az elmúlt években kialakított irányelvek, törvények és szakpolitikai intézkedések összekapcsolódó rendszerét viheti. Ez a keret egyszerre szabályozza az AI fejlesztését és ösztönzi az innovációt. Az ASPI elemzése szerint azonban az autoriter kormány számára működő megoldások nem feltétlenül szolgálják a demokratikus társadalmak érdekeit.

A szabályozás geopolitikai eszközzé vált

Bethany Allen, az ASPI Kínával foglalkozó vizsgálati és elemzési részlegének vezetője szerint a technológiai befolyás nem kizárólag az innováció eredménye. Egy ország azzal is alakíthatja a nemzetközi viszonyokat, hogy milyen szabályokat és szabványokat vezet be, majd ezeket más piacok is átveszik.

Az Európai Unió adatvédelmi rendelete, a GDPR már most is világszerte hatással van a weboldalak működésére. Sok amerikai oldal is alkalmazkodik hozzá, hogy hozzáférhető maradjon az uniós piacon. Kína szintén kiépített egy adatvédelmi rendszert, amely megerősítette szabályozási pozícióját a nemzetközi piacokon. Az Egyesült Államoknak ezzel szemben továbbra sincs országos adatvédelmi törvénye.

Az AI irányításáért folyó verseny szintén megkezdődött. Kína elindította a Global AI Governance Initiative kezdeményezést, az Európai Unió elfogadta az AI Actet, India a Global Partnership on AI része, az Egyesült Arab Emírségek pedig célul tűzte ki a globális AI-irányítás alakítását. Az Egyesült Államoknak nincs országos AI-szabályozása, és formális globális AI-kezdeményezést sem indított, bár többoldalú folyamatokban tárgyal a technológiáról.

Az amerikai technológiai fölény önmagában kevés lehet

Az elemzés szerint az amerikai kormány arra építhet, hogy az AI-verseny vezető pozíciója akkora globális befolyást ad az Egyesült Államoknak, hogy a piacok és a szabványok természetesen követik majd az amerikai irányt. Ez azonban bizonytalan stratégia, mivel a kínai AI-laboratóriumok gyorsan közelítenek az amerikai vállalatokhoz.

Az amerikai cégek továbbra is vezetnek a legfejlettebb modellek terén, a kínai vállalatok viszont gyakran nyílt forráskódúként teszik közzé modelljeiket, hogy világszerte fejlesztőket nyerjenek meg. Eközben a kínai kormány aktívan törekszik a globális AI-irányítás alakítására.

Bethany Allen értékelése szerint a nemzetközi AI-irányítás szükségességének széles körű elfogadása miatt az Egyesült Államoknak otthon kellene elkezdenie a szabályalkotást. Az ASPI elemzése úgy látja, hogy a szabályozás egyszerre lehet kemény és puha hatalmi eszköz, ezért a kérdés a felhasználók és a technológiai piacok számára is túlmutat az innováció sebességén.