Már nem csak a betanító adatok miatt perlik az AI-rendszereket

A vizsgálat már a működésre is kiterjed

A J.S. Held Chief Intellectual Property Officer irodája október 14-én tette közzé az AI Disputes Monitor 2026 harmadik negyedéves frissítését. A nyilvántartott ügyek között 115 olyan kereset szerepel, amelyet 2026. szeptember 30-ig nyújtottak be.

A szerzői jogi és betanítóadatokkal kapcsolatos viták továbbra is központi szerepet töltenek be, és a jogi, illetve szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyek alkotják a legnagyobb egyedi piaci szegmenst. A friss adatok szerint azonban a jogviták vizsgálata egyre szélesebb körű. A bíróságok azt is vizsgálhatják, milyen kimeneteket adott egy rendszer, milyen termékbiztonsági intézkedések működtek, hogyan születtek automatizált döntések, mit közölt a vállalat, és milyen szerepet vállalt az igazgatóság a felügyeletben.

A J.S. Held szerint a korábbi perek jelentős része arra összpontosított, hogy a modellek fejlesztői milyen anyagokat használtak a betanításhoz, illetve rendelkeztek-e engedéllyel a védett tartalmak megszerzésére, másolására vagy felhasználására. Ezek a kérdések továbbra is aktívak, de a mostani ügyek egyre gyakrabban a piaci bevezetést követő működésre, valamint az üzleti, fogyasztói és kormányzati döntéshozatalba történő beépítésre irányulnak.

A vállalatoknak a rendszer teljes működését rekonstruálniuk kell

James E. Malackowski, a J.S. Held szellemi tulajdonért felelős vezetője és az Ocean Tomo társalapítója szerint a jogviták a rendszerek létrehozásához felhasznált bemenetektől az üzemeltetés következményei felé bővülnek. A cég közleménye szerint ilyenkor azt is bizonyítani kellhet, hogyan viselkedett a rendszer, milyen kontrollok voltak érvényben, mit állított a szervezet a képességeiről, és milyen gazdasági hatás kapcsolódott a kifogásolt működéshez.

Az elemzés szerint egy ügyben szükség lehet a modellverziók, a parancsok, a kimenetek, a rendszer naplói, az integrációs adatok, a tesztelési bizonyítékok, az adatok eredetének, az emberi felülvizsgálati folyamatoknak, a vállalati irányítási dokumentumoknak, a piaci hatásnak és a gazdasági veszteségnek a vizsgálatára.

J. Scott Womack, a Chief Intellectual Property Officer irodájának vezető igazgatója és az AI Disputes Monitor adatelemzési csapatának vezetője szerint a termékbiztonsági, adatvédelmi, automatizált döntéshozatali, értékpapír- és vállalatirányítási ügyekben visszatérő kérdés, hogy a szervezet képes-e rekonstruálni a rendszer működését, és igazolni tudja-e a megfelelő kontrollok működését. A közlemény szerint ehhez többek között tesztelési nyilvántartásokra, rendszer naplókra, eszkalációs eljárásokra, döntési dokumentációra és érdemi emberi felügyelet bizonyítékára lehet szükség.

Kétféle AI-közlési kockázat rajzolódik ki

A harmadik negyedév új ügyei a vállalatok nyilvános kommunikációjával kapcsolatos kockázatok két típusát különítik el. Az első az AI-képességekre, integrációkra, partnerségekre vagy üzleti előnyökre vonatkozó állításokat érinti. Ezeknél felmerülhet az úgynevezett AI washing, amikor a vállalat által hirdetett AI-fejlettség vagy érték meghaladja az azt alátámasztó bizonyítékokat.

A második típusnál a kifogás nem feltétlenül az, hogy a vállalat AI-képességei nem léteznek. A felperesek azt állíthatják, hogy a cég nem tárta fel megfelelően, miként befolyásolja az AI a meglévő termékeket, az árképzést, az ügyfelek viselkedését vagy a növekedési kilátásokat.

A J.S. Held szerint ezért a kockázat egyszerre kapcsolódhat az AI képességeinek túlbecsléséhez és ahhoz, ha a vállalat alábecsüli a technológia saját üzletére gyakorolt versenyhatását. Az AI Disputes Monitor ügyvédi irodák, vállalati jogi osztályok, biztosítók és kockázati szakemberek számára követi a vitákat technológiai kategóriák, piaci szegmensek, joghatóságok és felhasználási esetek szerint.