Európai szerzői jogi regiszterhálózatot javasol az Open Future

Az automatizált rendszerekhez megbízható jogi adatok kellenek

Az Open Future 2026. október 1-jén tette közzé a From a Registry to a Registry Ecosystem című stratégiai tanulmányt. A Paul Keller és Sebastian Posth, a Liccium munkatársa által jegyzett anyag a CommonsDB pilotprogram részeként szerzett 18 hónapnyi tapasztalat alapján vizsgálja, hogyan lehetne kialakítani Európa fejlődő szerzői jogi infrastruktúráját.

Az európai szerzői jogi védelem hagyományosan automatikusan keletkezik, ezért sok esetben nincs nyilvános adat arról, hogy egy mű védett-e, kihez tartozik, és milyen feltételek mellett használható. Az Open Future szerint ez egy lassabban működő, közvetítők által kezelt környezetben megfelelő volt, az automatizált rendszerek viszont már milliárdnyi műről hoznak szerzői joggal kapcsolatos döntéseket.

Ilyen döntés lehet a feltöltések szűrése, a mesterséges intelligencia betanításához használt adatok összeállítása vagy az újrafelhasználási engedélyek kezelése. Ezekhez megbízható, géppel olvasható jogi információkra lenne szükség, az Open Future szerint azonban jelenleg nincs erre alkalmas, nagy léptékű nyilvános infrastruktúra.

A mesterséges intelligencia miatt sürgetőbbé vált a kérdés

A tanulmány szerint a generatív mesterséges intelligencia különösen sürgetővé tette a megoldást. Az európai jog lehetőséget ad az alkotóknak arra, hogy műveiket kizárják az AI-modellek betanításából, de jelenleg nincs megbízható módja annak, hogy egy ilyen tiltás eljusson az érintett AI-cégekhez. A vállalatok számára az opt-outok megtalálása és azonosítása szintén nehézséget jelent.

A regiszterek más területeken is hasznosak lehetnek. Ide tartozhatnak a közkincshez tartozó művek, a nyílt licencekkel elérhető alkotások, valamint az árva vagy kereskedelmi forgalomban már nem lévő művek. Az Open Future 2024-ben már készített egy szakpolitikai anyagot a jogosulti tiltások AI-modellfejlesztők általi megvalósításáról, amely szintén regiszteralapú megoldást vázolt fel.

Az Open Future szerint idén két, uniós intézmények által megrendelt tanulmány is napirendre emelte a regiszterek ügyét. Az EUIPO számára készült vizsgálat a meglévő szerzői jogi adatbázisokat térképezte fel, és az adatbázisok lecserélése helyett egy ezeket összekapcsoló föderált réteget javasolt. Az Európai Bizottság megvalósíthatósági tanulmánya arra jutott, hogy létrehozható uniós szintű regiszter az AI-betanításból való kizárásokról.

A CommonsDB a föderált modell működését mutatja

A stratégiai tanulmány központi példája a CommonsDB, amelyet az Open Future nyilvános regiszterként épített fel és működtetett a közkincshez tartozó, illetve nyílt licencekkel rendelkező művek jogi információihoz. A rendszerben több mint 6,6 millió ellenőrzött nyilatkozat található. Az Open Future szerint ez a legnagyobb ismert nyilvános telepítés, amely az ISCC-re épül. Az ISCC egy nyílt, ISO-szabványos azonosító, amelyet magának a műnek a tartalmából vezetnek le.

A szerzők öt következtetést fogalmaznak meg. A célra épített regiszterek technikailag és működésileg is életképesek nagy léptékben. A jogi adatokat azoknak a szervezeteknek és közösségeknek érdemes gyűjteniük és kezelniük, amelyek ismerik az adott műveket, így ellenőrizhetik az állításokat, javíthatják a hibákat, és felelősséget vállalhatnak a nyilvántartásukért.

Ez a megközelítés több, különböző célokra létrehozott regisztert jelent. A CommonsDB tapasztalata szerint ezek közös protokollon keresztül közzétehetik és szinkronizálhatják adataikat, így a felhasználók úgy kérdezhetik le őket, mintha egyetlen regisztert alkotnának.

Az EUIPO lehetne a rendszer nyilvános horgonya

Az Open Future javaslata szerint a sok független, föderált regiszterből álló rendszernek szüksége van egy nyilvános központi szereplőre. A tanulmány ezt a feladatot az EUIPO-ra bízná, amely már most is működteti az Európai Unió két meglévő szerzői jogi adatbázisát. Az iroda állapíthatná meg a szabványokat, tanúsíthatná az azoknak megfelelő regisztereket, és olyan összesítő réteget működtethetne, amely hiteles áttekintést ad az összes nyilvántartásról.

A szerzők szerint a kérdés túlmutat a szerzői jog adminisztrációján. A művekről géppel olvasható európai tudás nyilvános infrastruktúraként maradhatna elérhető, ahelyett hogy kizárólag a legnagyobb platform- és AI-cégek adatállományaiban halmozódna fel.

A tanulmányhoz jogi melléklet is készült az Institute for Information Law közreműködésével. Ez azt vizsgálja, hogy az EUIPO jelenlegi hatásköre alapján mit tehet meg, és mely lépésekhez lenne szükség új jogszabályokra. A CommonsDB-t az Európai Bizottság finanszírozza, a kezdeményezésben pedig a Liccium, az Europeana Foundation, a Wikimedia Sverige és az Institute for Information Law is közreműködött.