AI-platformot fejleszt az MIT a tömegközlekedési cégeknek

2,1 millió dolláros támogatást kapott a projekt

Az MIT Transit Lab 2,1 millió dolláros finanszírozást kapott a Google.org Impact Challenge: AI for Government Innovation programjában. A támogatást szeptember 15-én jelentették be, az MIT erről szeptember 30-án számolt be.

A projekt a Public Transit Intelligence Hub, röviden PTIQ nevet kapta. A hároméves program célja egy olyan nyílt forráskódú platform létrehozása, amely egy rendszerben kezeli a tömegközlekedési ügynökségek működéséhez és kommunikációjához kapcsolódó információkat.

A Google.org a finanszírozás mellett saját mérnökeinek és mesterségesintelligencia-termékszakértőinek díjmentes támogatását is biztosítja. A kezdeményezésben világszerte 15 projektet választottak ki.

Egy rendszerben kezelnék a széttagolt adatokat

A közlekedési irányítóközpontokban egyszerre érkeznek adatok a járművek helyzetéről, az állomások és a közlekedési eszközök kameraképeiről, az utasokról, a forgalomról és az útviszonyokról. Az MIT szerint ezek az információk jelenleg széttagoltan érkeznek, és nem alkotnak egységes képet a hálózat állapotáról.

A PTIQ döntéstámogató felülete a valós idejű megfigyelést, az üzemirányítást és az utastájékoztatást kapcsolná össze. A rendszer prediktív modelleket, optimalizálási motorokat és nagy nyelvi modellekre épülő kontextuális következtetést is integrálna.

Awad Abdelhalim, a Transit Lab társigazgatója és a PTIQ egyik vezető kutatója szerint a cél nem az üzemeltetési döntések automatizálása. A projekt azt szeretné elérni, hogy a döntéshozók a lehető legjobb információk alapján dolgozhassanak. Az MIT közlése szerint a végső döntés továbbra is a közlekedési dolgozóknál marad, akik az összetett helyzetekben mérlegelni tudják az egyes lehetőségek következményeit.

A technológia mellett a szervezeti bizalom is fontos

Jinhua Zhao, az MIT város- és közlekedéstudományi professzora, a projekt másik társvezetője szerint a közlekedési AI legnehezebb része nem maga a technológia, hanem az intézményi környezet. Zhao úgy fogalmazott, hogy az AI-rendszereket gyakran mérési feladatokon értékelik, miközben a tömegközlekedést az irányítóközpontokban és az utcákon kell működőképesnek bizonyítani.

A projektben a Transit Lab, az MIT Mobility Initiative és a Northeastern University kutatói vesznek részt. A program vezetője Jim Aloisi, aki a Transit Research Consortiumot is irányítja. Az együttműködés az MIT szerint a kutatócsoportok tömegközlekedési ügynökségekkel végzett, több évtizedes alkalmazott kutatásaira épít.

A kutatók Washington, D.C., Chicago, London, Boston, Tokió és Hongkong közlekedési ügynökségeivel is dolgoztak. A PTIQ fejlesztése során ezért azt is vizsgálják, hogy a mesterséges intelligencia illeszkedik-e a szervezetek működéséhez, és hogy a dolgozók megbíznak-e a rendszerben.

Gyorsabb reagálást és pontosabb utastájékoztatást céloznak

Az MIT szerint a PTIQ a közlekedési dolgozók és az utasok tapasztalatát is javíthatja, miközben segítheti az ügynökségeket a fennakadásokra és váratlan eseményekre adott válaszban. Jim Aloisi várakozása szerint a platform gyorsíthatja a reagálást, csökkentheti a peronokon és a buszmegállókban kialakuló zsúfoltságot, valamint jobb minőségű és időszerűbb tájékoztatást adhat az utasoknak.

A rendszer az irányítóktól a járművezetőkön át a kommunikációs munkatársakig több munkakörben dolgozókat támogathat valós idejű információkkal és lehetséges megoldásokkal. A projekt jelentősége az MIT szerint abban áll, hogy a mesterséges intelligenciát a közlekedési szervezetek tényleges működéséhez és az emberi döntéshozatalhoz igazítja.