A cégek többsége már autonóm AI-rendszereket futtat, de alig látják őket
A szervezetek 55 százaléka már autonóm AI-ügynöki rendszereket használ, miközben csak 17 százalékuk rendelkezik teljes és naprakész AI-eszközleltárral. A Wiz 100 vezető IT- és biztonsági döntéshozó megkérdezésével vizsgálta, hogyan készülnek a vállalatok az AI-alapú fenyegetésekre.
- A szervezetek 55 százaléka autonóm AI-ügynöki rendszereket használ.
- Csak 17 százalékuk rendelkezik teljes, naprakész AI-eszközleltárral.
- A vállalatok 52 százaléka jogosulatlan AI-alkalmazásokat talált az elmúlt évben.
- Az érzékeny adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés 70 százaléknál fő aggály.
- A megkérdezettek 26 százaléka a kormányzást és a felelősségi köröket látja a legnagyobb akadálynak.
Szinte minden vállalat használ AI-t
A Wiz 2026-os felmérése szerint az AI-használat közel általános a vállalati környezetekben. Mindössze a szervezetek 5 százaléka jelezte, hogy egyáltalán nem használ aktívan AI-t. Eközben 55 százalék már autonóm, ügynökalapú rendszereket telepít, így az ügynökök a felmérés alapján a leggyakoribb AI-telepítési architektúrát jelentik.
A rendszerek száma is gyorsan növekszik: a vállalatok 31 százaléka több mint 25 különálló AI-rendszert futtat éles környezetben. Ezek között kezelt felhőszolgáltatások, saját fejlesztésű modellek, valamint olyan összehangolási rétegek is megtalálhatók, mint a Model Context Protocol, vagyis az MCP, és a RAG.
A biztonsági nyilvántartás nem követi a terjedést
A gyors bevezetés mellett az AI-eszközök követése lemaradt. A szervezetek mindössze 17 százaléka tart fenn átfogó, naprakész AI-eszközleltárt. A többiek részleges rálátással, csapatonként külön vezetett nyilvántartásokkal vagy egyáltalán nem rendelkeznek központi katalógussal a futó modellek, ügynökök és folyamatok számbavételére.
Ez a hiányos láthatóság a Wiz szerint elősegíti a vállalati kontrollon kívüli, úgynevezett shadow AI terjedését. Az elmúlt évben a szervezetek 52 százaléka fedezett fel jogosulatlanul futó AI-alkalmazásokat a saját környezetében. A vállalatok 35 százaléka hivatalosan is engedi a csapatoknak, hogy központi jóváhagyás nélkül telepítsenek AI-eszközöket, miközben a biztonsági vezetők 9 százaléka szerint semmilyen módszerük nincs az engedély nélküli AI-munkaterhelések felismerésére.
Az autonóm működés új adatbiztonsági kockázatokat hoz
A megkérdezett műszaki vezetők legfontosabb ügynöki biztonsági aggálya az érzékeny adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés volt, ezt 70 százalékuk említette. Az ellenőrizetlen autonóm döntéshozatal 54 százaléknál, a túl széles jogosultságú identitások pedig 53 százaléknál szerepeltek a fő kockázatok között.
A Wiz szerint a veszélyekhez az ügynökök végrehajtási útvonalai is hozzátartoznak. Az ellenőrizetlen ügynöki műveleteket 45 százalék, a rendszerek közötti oldalirányú mozgást 24 százalék, az ellenőrizetlen eszköz-API-kat pedig 23 százalék említette. A vállalat szerint ezért az adatvédelemhez az adatok állapotát, az ügynökök identitását és a futási környezetben végrehajtott műveleteket együtt kell vizsgálni.
A vezetők 26 százaléka a kormányzás és a szervezeti egységek közötti felelősség megosztásának összetettségét nevezte a legnagyobb AI-biztonsági akadálynak. A csapatok 43 százaléka régi felhőbiztonsági eszközökkel próbálja lefedni az AI-t, 38 százalékuk külön AI-biztonsági költségvetést biztosít, 37 százalékuk pedig saját fejlesztésű szkriptekre támaszkodik.
A Wiz a kézi ellenőrzések helyett aktív, kódtól a felhőig terjedő védelmi modellt javasol. Ennek része az AI-infrastruktúra éles termelési infrastruktúraként való kezelése, az eszközök és tulajdonosaik folyamatos feltérképezése, a legkisebb szükséges jogosultság elve, valamint az emberi jóváhagyás előírása a nagy hatású műveleteknél. A vállalat emellett folyamatos tesztelést, kódelemzést, automatizált javítást és valós idejű észlelést, illetve elkülönítést javasol.
