A chatbotok után az AI-ügynököké lehet a főszerep

A párbeszédtől az önálló végrehajtásig

Az ITU AI for Good Global Summit 2026 egyik ülésének középpontjában az állt, hogyan változik az AI a chatbotok után. A szeptember 11-én közzétett beszámoló szerint a chatablak egyre kevésbé az egyetlen felület. A felhasználók helyette olyan AI-ügynökökre bízhatnak feladatokat, amelyek képesek érzékelni a környezetüket, következtetéseket levonni és végrehajtani a rájuk bízott műveleteket.

Zhiyong Huang, a China Telecommunications Corporation alelnöke a váltást paradigmaváltásként írta le. Szerinte az AI-ügynökök új „digitális munkaerőt” alkotnak, miközben a figyelem a modellek betanításáról egyre inkább a következtetési szolgáltatásokra helyeződik át. A vállalatoknak a felhő, a peremhálózati és az eszközön végzett számítás összehangolására lehet szükségük. Ebben a háromszintű rendszerben a felhő adja a számítási kapacitás fő részét, az edge- és eszközoldali feldolgozás pedig az alacsony késleltetésű, helyi műveleteket támogatja.

Ötrétegű rendszer és zöldebb adatközpontok

A China Telecom saját, ötrétegű működési keretrendszert mutatott be. A számítási, platform-, adat-, modell- és alkalmazási réteget teljes körű biztonsági szolgáltatások fogják át. A vállalat az általános célú, intelligens, szuperszámítógépes és kvantumszámítási infrastruktúrát egyaránt integrálná, emellett számítási kapacitás ütemezését, AI-fejlesztési szolgáltatásokat, adatirányítási eszközöket, valamint saját és nyílt, illetve zárt forrású nagy modelleket kínál.

Huang szerint a China Telecom optikai átviteli hálózata Kína városainak 97 százalékát fedi le, a száloptikás szélessávú előfizetői bázis pedig körülbelül 200 millió felhasználóból áll. A China Unicommal közösen kiépített és megosztott 5G-hálózat több mint 1,54 millió bázisállomást számlál. A vállalat teljes számítási kapacitása 91 EFlops, adatközpontjai pedig több mint 3,2 gigawatt teljes rackkapacitással rendelkeznek.

A bemutatott infrastruktúra energiahatékonysági elemeket is tartalmaz. A Kelet-kínai-tenger felszíne alatt, 35 méteres mélységben működő adatközpont tengeri szélenergiát használ, hűtéséhez pedig természetes tengervizet. Huang állítása szerint a létesítmény zöldenergia-ellátási aránya meghaladja a 95 százalékot, 22,8 százalékkal csökkenti az áramfogyasztást, és nem használ édesvizet. Egy Kanszu tartomány tibeti autonóm prefektúrájában található, barlangban kialakított AI-adatközpont víz-, szél- és napenergiával, 100 százalékban megújuló energiából működik.

Ipari alkalmazások és biztonsági korlátok

A China Telecom több mint 110 ipari modellt és 350-nél is több intelligens ügynököt fejlesztett, amelyek Huang szerint 37 ezer vállalatot szolgálnak ki. Egy mezőgazdasági nagy modell a gyümölcs- és zöldségtermelőket segíti a kártevők és betegségek kezelésében. A vállalat állítása szerint ez több mint 30 százalékkal mérsékelte a termésveszteséget, miközben növelte a gazdák jövedelmét. Egy kínai vasúti járműgyártó energiahatékonysági ügynöke a következő nap vagy hét teljes energiaellátását prognosztizálja, és hozzávetőleg 8 százalékkal javította az energiahatékonyságot.

A háztartások számára bemutatott termékek között okosképernyők és AI-okostelefonok szerepeltek. A vállalat szerint az okosképernyő hanggal, regionális nyelvjárásokkal is használható, és képes érzékelni az egyedül élő idősek otthonában a elesést, a tartós mozdulatlanságot vagy más rendellenességet. Ilyenkor riasztást küldhet szociális szolgáltatóknak vagy szolgáltatói egységeknek.

Az önálló működés új biztonsági kérdéseket is felvet. A beszámoló szerint a kockázatok közé tartozik az adatbiztonság, az ügynökök korlátok között tartása, az AI-szakadék és a növekvő energiafogyasztás. A China Telecom egy biztonsági nagy modellt is fejlesztett, amelynek fenyegetésfelismerési pontossága a vállalat szerint meghaladja a 95 százalékot. Huang nemzetközi párbeszédet, tesztelési és értékelési mechanizmusokat, közös biztonságtechnológiai kutatást, valamint teljes életciklusra kiterjedő biztonsági irányítást sürgetett.