Az ausztrál jogi szektor már az AI felelős használatát építi

A bíróságokat már a használat módja érdekli

A Relativity szeptember 14-i beszámolója szerint az esemény nyitóülésén a jelenlegi alkalmazási gyakorlat állt a középpontban. A Schulte kontra LinkedIn ügyben az Egyesült Államok Kalifornia északi körzetének kerületi bírósága nem azt vizsgálta, hogy engedélyezhető-e az AI által támogatott áttekintés, mivel ez a kérdés már rendezettnek számít. A hangsúly azon volt, hogyan építették fel a munkafolyamatot, miként hozták azt nyilvánosságra, és arányos volt-e az ügyhöz képest.

Gina O’Neill, az Ashurst Perkins Coie munkatársa szerint Ausztráliában még nem született hasonlóan nagy figyelmet kapó ügy, a bíróságok azonban egyre aktívabban alakítják az elvárásokat. Ezt gyakorlatias útmutatók, szakmai anyagok, bírói szemináriumok és új bírósági végzések is jelzik, köztük a Blue Sky és a Virgin ügyekben kiadott, egymással azonos végzések.

A Szövetségi Bíróság 2026 áprilisában kiadott, GPN-AI jelű AI-gyakorlati útmutatója mellett az állami legfelsőbb bíróságok iránymutatásai is formálják a gyakorlatot. Michael Lee bíró egy százmillió dolláros, McDonald’s ellen indított csoportos keresetet is arra használ, hogy vizsgálja a mesterséges intelligencia szerepét, és az ügy költségeinek jelentős csökkentésére ösztönözze az ügyvédeket.

A felelősség és az ellenőrzés nem kerülhető meg

Karan Mehta, az Allens jogi technológiai és ügyfélkiszolgálási vezetője szerint „az igazi kérdés nem az, hogy használhatunk-e AI-t, hanem az, hogyan használjuk felelősen és nagy léptékben”. Ehhez önmagában egy erős modell nem elég. Szükség van jó minőségű adatokra, a meglévő rendszerekkel való integrációra, világos irányításra, változáskezelésre, valamint olyan munkatársakra, akik a technológiát és a megoldandó üzleti problémát is értik.

Dr. Susan Bennett, az InfoGovANZ alapítója és ügyvezető igazgatója szerint a cégeknek már képesnek kell lenniük azonosítani, hol és hogyan használnak AI-t, illetve milyen ellenőrzések vonatkoznak erre. Az ügyvédek továbbra is felelősek a bíróság elé kerülő munkáért akkor is, ha annak elkészítésében AI vett részt. A szakmai hozzáértés, a gondosság, a függetlenség és a felügyelet követelményei változatlanul érvényesek.

Craig Macaulay, a Phi Finney McDonald adatelemzője ezt kognitív kontrollként írta le. A szakembereknek ellenőrizniük kell az adatokat és a kéréseket, hogy azok ne sértsék a titoktartási kötelezettségeket, és ne érintsék a felfedési eljárás olyan adatait, amelyekhez nem szabad hozzáférniük. Szerinte az AI válasza „mámorítóan szép”, és jellemzően nagyrészt helyes, de a fennmaradó hiba tárgyalási időnyomás mellett is veszélybe sodorhat egy ügyet.

Az ausztrál kormány hat alapvető gyakorlata a Relativity szerint gyakorlati iránytűt adhat az AI-irányításhoz. A szervezeteknek ki kell jelölniük a felelőst, AI-nyilvántartást kell vezetniük, megfelelő erőforrásokat kell biztosítaniuk, és fejleszteniük kell az AI-ismereteket. Az irányítást nem lehet egyszerűen a technológiai csapatra hagyni.

Az ügynöki AI új adatvédelmi kockázatokat hoz

A rendezvény résztvevői szerint az ügynöki AI vállalati és jogi alkalmazása még korai szakaszban van, a képességek azonban már megjelennek a szervezetekben. Aurelie Jacquet, az Ethical AI Consulting vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az ausztrál és új-zélandi helyzet hasonló ahhoz, amit más joghatóságokban látnak: a kihívást nem az ambíció hiánya, hanem az jelenti, hogy az irányításnak milyen gyorsan kell felzárkóznia az alkalmazáshoz.

Jenna Chambers, a Phi Finney McDonald jogtanácsosa szerint az ügynöki AI által végzett automatizált döntéshozatalnál az adatvédelmi kötelezettségeket és a szükséges tájékoztatásokat is vizsgálni kell. A jogi csapatoknak érteniük kell, milyen adatokat dolgoz fel a technológia, hogyan kezeli azokat, és ez milyen kockázatot jelent az ügyvédi titokra, az ügyféladatokra és a kiváltságos információk védelmére.

A szolgáltatói szerződéseket is ennek megfelelően kell kialakítani. A külső tanácsadókkal, ügyvédekkel és szakértőkkel kötött megállapodásoknak biztosítaniuk kell, hogy az AI használata ne vezessen a titoktartási vagy egyéb szakmai kötelezettségek megsértéséhez, illetve a jogi kiváltság elvesztéséhez. Kockázatot jelenthetnek azok a széles körű feltételek is, amelyek engedélyezik a szolgáltatóknak az adatok termékfejlesztési célú felhasználását.

A résztvevők szerint a jogi irodáknak az AI használatának költségközlési követelményeit is kezelniük kell. Ez feszültséget teremthet a hagyományos óradíjas elszámolás és a tokenizálás növekvő, nehezen kiszámítható költségei között. A beszámoló fő üzenete a felhasználók számára az, hogy az AI bevezetése csak folyamatos emberi ellenőrzéssel, adatvédelmi kontrollal és világos felelősségi rendszerrel illeszthető be a jogi munkába.