Az igazságszolgáltatást is átalakíthatja a generatív AI

A bíró, aki a jog és a technológia metszéspontján dolgozik

Az Everlaw március 10-én közölt interjút Samuel Thummával, aki az Arizona Supreme Court mesterséges intelligenciával foglalkozó irányító bizottságának tagja, valamint az Amerikai Ügyvédi Kamara, az ABA jogról és mesterséges intelligenciáról szóló munkacsoportjának vezetője. Thumma 2012 óta az Arizona Court of Appeals, Division One bírája Phoenixben. Pályafutása során főbírói és főbíróhelyettesi tisztséget is betöltött.

A bíró korábban az Arnold & Porter és a Perkins Coie ügyvédi irodáknál dolgozott. Jogi pályája előtt állatorvosi tanulmányokat kezdett, később pedig mezőgazdasági újságírást tanult az Iowa State Universityn. Elmondása szerint egy Truman-ösztöndíj nélkül nem tudta volna elvégezni a jogi egyetemet.

Thumma az interjúban azt hangsúlyozta, hogy az AI megjelenése a jogi szakmában nem pusztán technikai változás. Szerinte olyan lehetőséget teremt, amely egy lassan változó szakma korszerűsítését segítheti, miközben az új eszközök használatában meg kell őrizni az ember szerepét.

Aktívabb bírósági ügykezelésre van szükség

Thumma szerint a bíráknak aktívabban kell kezelniük a bizonyítási és feltárási folyamatot, ahelyett hogy passzívan figyelnék az eseményeket. A bíróságok működésében szerinte az elmúlt egy-két generációban elmozdulás történt: a bíróságok már nem egyszerűen megnyitják a tárgyalótermet, majd megvárják, amíg a felek elkészülnek, hanem határidőkkel és ügykezeléssel is segítik a folyamatot.

Ennek közvetlen igazságszolgáltatási jelentősége van. Polgári perekben a felek gyakran óradíjért dolgozó ügyvédet fizetnek, ezért minden további nap növeli a költségeket. Büntetőügyekben pedig minden késedelmes tárgyalási nap újabb terhet jelenthet, ha a még el nem ítélt vádlott őrizetben marad.

A bíró szerint a jól működő feltárási folyamatnak a bíróság számára szinte láthatatlannak kell lennie a tárgyalásig. Ez nem jelenti azt, hogy a határidőknek ne lenne jelentőségük. A bíróságoknak figyelembe kell venniük az egyedi ügyek sajátos igényeit, és indokolt esetben hosszabbítást vagy más alkalmazkodást kell biztosítaniuk. Thumma az elvárást azzal foglalja össze, hogy az igazságszolgáltatás késedelme az igazságszolgáltatás megtagadása.

Az AI csökkentheti a költségeket, de növelheti az előzetes vitákat

Az elektronikus bizonyításgyűjtés régóta a peres eljárások egyik legdrágább része. Thumma szerint a generatív AI a nagy adathalmazok áttekintésének költségét csökkentheti, ez pedig hatással lehet arra, hogy hány ügy jut el a tárgyalásig.

A bíró ugyanakkor arra számít, hogy az eszközök használata több előzetes indítványhoz is vezethet. Az AI alkalmazása új vitákat teremthet a tárgyalás előtti szakaszban, ezért nem biztos, hogy az olcsóbb adatáttekintés egyszerűen több tárgyalást eredményez.

Thumma saját korábbi polgári jogi védői tapasztalata alapján úgy látja, hogy az ügyfelek gyakran nem akartak részt venni a perben. A tárgyalás számukra jelentős ügyvédi és egyéb költségekkel járhatott, amelyeket később a fellebbezési munka további terhei követhettek.

„Általában optimista vagyok a generatív AI-val kapcsolatban, abban az értelemben, hogy segíthet javítani az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, és segíthet a bíróságoknak kitalálni, hogyan végezhetjük jobban a munkánkat”, mondta Thumma az Everlawnak.

Az interjú alapján a felhasználók számára a legfontosabb változás az lehet, hogy az AI támogatásával olcsóbbá és hatékonyabbá válhat bizonyos jogi munkák elvégzése. A bíró álláspontja szerint azonban a technológia csak akkor szolgálja az igazságszolgáltatást, ha az eljárások irányítása és a végső döntések továbbra is felelős emberi kontroll mellett történnek.