Ausztrál kutatás: az AI használatának megítélése kulcskészség lett

Az AI egyre nehezebben kerülhető el

Az ARC Centre of Excellence for Automated Decision-Making and Society, a Swinburne University of Technology kutatói és a Telstra közösen szervezte meg azt a közösségi panelt, amelyben 25, 19 és 68 év közötti, eltérő háttérrel és élethelyzettel rendelkező ember vett részt. A workshopokon és írásos válaszokban arról beszéltek, hogyan jelenik meg az AI a munkában, az oktatásban és a mindennapokban.

A résztvevők szerint az AI használata vagy kerülése egyre nehezebb. Kétharmaduk érzett nyomást arra, hogy valamelyik irányba döntsön, és ugyanennyien kerültek már konfliktusba másokkal az AI használata miatt. A technológia munkahelyi bevezetése, az oktatási környezetek, a chatbotokat alkalmazó weboldalak és az AI által készített keresési összefoglalók egyaránt hozzájárulnak ehhez.

A technikai tudásnál fontosabb az AI megítélése

A panel tagjai a kritikus gondolkodást és az ítélőképességet tartották a legfontosabb készségnek. A kutatók ezt „AI-discernmentnek”, vagyis az AI megítélésének nevezik. Ide tartozik annak eldöntése, hogy mikor, hogyan és egyáltalán érdemes-e AI-t használni, továbbá az is, hogy mikor kell megkérdőjelezni vagy elutasítani egy rendszer válaszát.

A résztvevők több mint fele szerint az AI megkönnyíti az online információkeresést. Ugyanakkor az AI által létrehozott válaszok és összefoglalók megbízhatóságának megítélése új, kritikus készséggé vált, különösen azért, mert ezek az összefoglalók kiszámíthatóan nem mindig hibamentesek. A legtöbben különbséget tettek aközött, hogy az AI-t információkeresésre vagy magyarázatokra használják, illetve hogy személyes tanácsot kérnek tőle. Egészségügyi, pénzügyi vagy más személyes kérdésekben csak néhányan bíznának chatbotokra.

A résztvevők az AI által létrehozott vagy módosított képek, videók és hangfelvételek miatt is aggódnak. A legtöbben már nem biztosak abban, hogy meg tudják állapítani egy tartalomról, készült-e AI segítségével, illetve hogy megszemélyesítésről vagy átverésről van-e szó. Ez sokak szerint a közösségi média és az ismeretlen feladóktól érkező weboldalak, illetve e-mailek használatát is megváltoztatja.

Közösségi tanulást és nagyobb elszámoltathatóságot kérnek

A résztvevők csaknem mindegyike érdeklődik nyilvános AI-tanulási események és programok iránt, ugyanakkor közel felük nem tudja, hol találhatna helyi lehetőségeket. Ismereteiket többnyire informális forrásokból, például barátoktól, kollégáktól, a közösségi médiából és magától az AI-tól szerzik.

A panel tagjai szerint a megbízható közösségi tanulási helyszínek és a helyi fórumok segíthetnének abban, hogy saját információs köreiken kívül is halljanak az AI-ról. A legtöbben úgy látják, hogy jelenleg kevés a nyilvános beleszólás az AI ügyeibe. A döntéshozóktól és az AI-t fejlesztő vagy használó szervezetektől nagyobb felelősséget várnak a biztonság garantálásában.

„A panel legvilágosabb üzenete az, hogy az emberek érdemi beleszólást szeretnének, és részesei akarnak lenni annak a beszélgetésnek, hogyan vezetik be és kezelik az AI-t”, mondta Dr Dominique Carlon, a panel vezetője és az ADM+S kutatója.

A közösségi panel egy szélesebb ausztrál nemzeti kutatás első szakasza. A vizsgálat azt térképezi fel, mit jelent az AI-képesség a mindennapi életben, és milyen támogatásra van szükségük az embereknek. Eredményeit a készítők szerint a döntéshozók, az oktatók és a közösségi szervezetek használhatják fel a támogatások és tanulási lehetőségek célzottabb kialakításához.