MIT-professzor: az AI a gondolkodási képességeinket is átformálja

A könyv személyes tapasztalatból indult

Eric So, az MIT Sloan School of Management globális gazdaságtannal és viselkedéstudománnyal foglalkozó professzora a héten megjelentette The Collision: What AI Does to Us című könyvét a W.W. Norton kiadónál. A kötetben az AI emberi gondolkodásra és társadalomra gyakorolt hatásait foglalja össze.

So a könyv megírását részben saját tapasztalata ösztönözte. Elmondása szerint egyszer egy kollégája segítséget kért tőle, ő pedig mindössze fél mondatot írt le, majd a ChatGPT segítségével fejeztette be professzionális formában az üzenetet. Néhány kisebb módosítás után elküldte, később azonban aggasztotta, hogy a folyamatból szinte teljesen kihagyta a saját gondolkodását.

A professzor szerint diákok is egyre gyakrabban bízzák az AI-ra azokat a házi feladatokat, amelyek korábban a tantárgyi tudás és a gondolkodási készségek kialakítását szolgálták. A könyv célja, hogy segítsen megérteni, mit tesz a technológia az emberi megismeréssel és pszichológiával.

Az AI vonzereje rendszerszintű nyomást teremt

So az AI használatát ösztönző tényezőket AI gravity, vagyis „AI-gravitáció” néven írja le. Szerinte az emberekben eleve jelen van a mentális energia megtakarításának biológiai ösztöne, miközben társadalmi és munkahelyi nyomás is arra készteti őket, hogy használják ezeket az eszközöket.

Az MIT professzora szerint egyes szervezeteknél az AI alkalmazása már nem pusztán javaslat. A munkatársak értékelésének része lehet, és a bónusz vagy az előléptetés szempontjává válhat. Az akadémián közben kialakulhat az a gondolat, hogy a jövőbeli munkaadók elvárják az AI használatát, ezért már most el kell kezdeni alkalmazni.

So szerint ez önbeteljesítő folyamathoz vezethet. Minél többet támaszkodunk a technológiára, annál kevésbé gyakoroljuk azokat a képességeket, amelyeket ki szeretnénk alakítani, így a későbbiekben még inkább függővé válhatunk az AI-tól.

A professzor az Anthropic egyik kutatására is hivatkozik, amely szerint a főiskolai hallgatók lekérdezéseinek körülbelül fele egyszerű válaszokat kérő, alacsony erőfeszítést igénylő lekérdezés volt.

A nehézségeknek szerepük van a tanulásban

So úgy véli, az AI csökkenti azt a súrlódást, amely az alapvető tudás kialakításához szükséges. Az azonnali segítség miatt sokan kevésbé szoknak hozzá a problémák végigviteléhez, és az információk megjegyzésére is kisebb szükségük lehet.

A professzor a társas kapcsolatokat is érintettnek látja. Szerinte az AI-modellek egyszerre hízelgők és meggyőzőek: igyekeznek elégedetté tenni a felhasználót, miközben hatással vannak rá. A mindig egyetértő, súrlódásmentes környezet megnehezítheti az emberekkel való kapcsolódást.

So négy alapelvet javasol. Az első a tanulással járó nehézségek elfogadása. A második annak értékelése, amit az ember AI nélkül is képes létrehozni. A harmadik az AI által felszabadított idő és mentális kapacitás újrabefektetése, például új készségek tanulásába, nyelvtanulásba vagy a családra fordított időbe.

A negyedik alapelv szerint az AI-t kognitív edzőként, vagyis tanárként érdemes használni. So szerint a technológia válaszautomataként káros lehet a gondolkodásra, tanárként viszont segítheti a tanulást. Ehhez azonban a felhasználónak tudatosan kell keresnie a tanulással járó erőfeszítést, ahelyett hogy egyszerűen kész válaszokat kérne.