Bírósági döntés szabályozza az AI használatát bizalmas ügyiratoknál
Egy coloradói szövetségi bíróság kimondta, hogy a peres feleknek fel kell tárniuk, milyen AI-eszközbe töltenek fel bizalmas ügyiratokat. A Morgan v. V2X ügyben módosított védelmi végzés született, amely az Everlaw szerint az első ilyen jellegű bírósági rendelkezés.
- A coloradói bíróság szerint fel kell tárni a bizalmas adatokat kezelő AI-eszköz kilétét.
- A szolgáltató nem használhatja a bemeneteket modellbetanításra vagy -fejlesztésre.
- Harmadik félnek csak a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatátadás engedhető meg.
- A felhasználónak szerződéses törlési joggal és írásos dokumentációval kell rendelkeznie.
- Az AI használata továbbra is megengedett, ha nem jár bizalmas információk feltöltésével.
A vita az AI-eszköz megnevezéséről indult
A Morgan v. V2X, Inc. ügy egy munkahelyi diszkriminációs perként indult az Egyesült Államok Colorado államának kerületi bíróságán. A felperes saját képviseletében járt el, és AI-eszközökkel próbálta csökkenteni a technológiai hátrányt a jelentős erőforrásokkal rendelkező vállalati alperessel szemben.
A V2X, Inc. azt kifogásolta, hogy a felperes bizalmas információkat, köztük üzleti titkokat és személyi aktákat tölthetett fel olyan széles körben elérhető platformokra, mint a ChatGPT vagy a Gemini. A vállalat szerint ez veszélyeztetheti az adatok bizalmasságát, különösen akkor, ha az AI-rendszer az adatokat tárolja, vagy modellfejlesztésre használja.
A felperes azzal érvelt, hogy az általa használt szoftver a munkatermékre vonatkozó védelem alá esik. Maritza Dominguez Braswell bíró szerint azonban a fél gondolatai és következtetései védelmet élvezhetnek, maga az AI-eszköz megnevezése viszont nem feltétlenül. Ha bizalmas adat kerülhetett olyan platformra, amely veszélyezteti annak védelmét, az ellenérdekű félnek jogos érdeke fűződik annak megismeréséhez.
A bíróság a magánszféra kockázatát emelte ki
A végzés szerint az adatok harmadik fél rendszerén keresztüli továbbítása önmagában nem jelenti minden titoktartási és adatvédelmi jog elvesztését. A bíróság ezt a negyedik alkotmánykiegészítéshez kapcsolódó jogesetek összefüggésében vizsgálta, és különbséget tett az általános keresőmotorok, valamint az interakcióra ösztönző AI-chatbotok között.
Braswell bíró szerint a modern AI-platformok olyan beszélgetéseket alakítanak ki, amelyek érzékeny információk megosztására ösztönözhetnek. A végzés arra is kitért, hogy ezek a rendszerek empátiát szimulálnak, bizalmat keltenek, és a felhasználók gyakran nem látják át, mi történik a megosztott adatokkal.
A bíróság ugyanakkor nem állapította meg általánosan, hogy az AI-eszköz megnevezése mindig a felperes mentális benyomásait vagy stratégiáját fedné fel. A konkrét ügyben a felperes nem bizonyította, hogy ez a védelem alkalmazható lenne.
Három szerződéses feltétel kell a bizalmas adatokhoz
A módosított védelmi végzés szerint bizalmas információ csak olyan AI-platformba tölthető fel, amelynek szolgáltatója szerződésben vállalja a meghatározott feltételeket. A szolgáltató nem használhatja a bemeneteket a modell betanítására vagy fejlesztésére.
- A szolgáltató nem adhatja át a bemeneteket harmadik félnek, kivéve, ha ez a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges.
- A szolgáltatás teljesítésében részt vevő harmadik felet ugyanilyen szigorú kötelezettségeknek kell kötnie.
- A felhasználónak szerződéses joga kell legyen az összes bizalmas adat eltávolítására vagy törlésére.
Az AI használatát tervező félnek írásban meg kell őriznie az ezekre a szerződéses garanciákra vonatkozó dokumentációt.
A végzés a saját képviseletű felpereseket is érinti
A bíróság elismerte, hogy a jelenlegi piaci helyzetben a szabály gyakorlatilag kizárhatja a bizalmas adatok feldolgozásából a legtöbb ingyenes vagy olcsó, általános célú AI-eszközt. Az ilyen korlátozás különösen hátrányos lehet a saját képviseletű felperesek számára, mivel a vállalati szintű AI-fiókok gyakran szervezeti beszerzéshez kötődnek, és számukra túl drágák lehetnek.
A végzés ugyanakkor nem tiltja meg az AI használatát minden helyzetben. A bíróság szerint a modern AI-eszközök olyan módokon is használhatók, amelyek nem járnak bizalmas információk feltöltésével. A Morgan v. V2X döntés így a jogi szakemberekre és a peres felekre hárítja annak ellenőrzését, hogy az adott szolgáltatás feltételei megakadályozzák-e a modellbetanítást, a jogosulatlan adattovábbítást, és lehetővé teszik-e az adatok törlését.
