Brookings: a kisgyerekek hangja hiányzik az AI lassításáról szóló vitából

Az AI már megjelent a gyerekek mindennapjaiban

A vita első látásra távolinak tűnhet a kisgyerekes családoktól, a Brookings szerint azonban a mesterséges intelligencia már jelen van a gyerekek videóiban, tanulási eszközeiben és játékaiban. Ide tartoznak a társalgó társrobotok is, amelyek beszélgetni tudnak, emlékeznek a korábbi interakciókra, és akár emberinek ható módon válaszolnak.

Az AI-fejlesztések lassítását sürgető Anthropic-vezérigazgató, Dario Amodei kezdeményezése elsősorban a legfejlettebb rendszerekre összpontosít, a Brookings szerzői szerint azonban az általa azonosított kollektív cselekvési probléma a gyerekeket érintő technológiákra is kiterjed. Egy óvatosan eljáró vállalat nehezen lassít, ha a versenytársai gyorsabban haladnak.

Sam Altman korábban arról beszélt, hogy szeretné, ha kisfia minél tovább a szabadban, például a földben játszana, és késleltetné az AI-val való találkozását. A Brookings szerint ez érthető megközelítés, mivel a kisgyerekek az empátiát, a képzelőerőt és a társas készségeket elsősorban a szülőkkel, gondozókkal, testvérekkel és kortársakkal kialakított válaszkész kapcsolatokban fejlesztik.

A jelenlegi szabályok több fontos kérdést nem fednek le

A forrás szerint a jelenlegi védelem nem elégséges. Az Egyesült Államokban a Children’s Online Privacy Protection Act, vagyis a COPPA a 13 év alatti gyerekek adatainak gyűjtését szabályozza, de nem mondja meg, hogy egy termék fejlődési szempontból megfelelő-e például egy 3 éves gyerek számára.

A szövetségi játékbiztonsági előírások a fulladásveszéllyel és az ólomfestékkel foglalkoznak, egy beszélgető, emlékező és barátszerűen válaszoló játék hatásaival azonban nem. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság vizsgálatot indított az AI-alapú társalgó chatbotok ügyében, egyes államok pedig szintén lépéseket tettek. Ezek az erőfeszítések azonban nagyrészt a tinédzserekre összpontosítanak.

A Brookings szerint így a születéstől 8 éves korig terjedő csoport marad szabályozási résekben, miközben ebben az időszakban fejlődik a gyerekek agya a leggyorsabban. A kutatóintézet azt is kiemeli, hogy a jelenleg megjelent kutatások mindössze 5,26 százaléka vizsgálja az AI kapcsolat- és kötődéskialakításra gyakorolt hatását.

Független vizsgálatot és szélesebb szakmai részvételt sürgetnek

Sweta Shah és Kathy Hirsh-Pasek, a Brookings szerzői szerint a szülőknek információra és valódi választási lehetőségre van szükségük, de nem várható el tőlük, hogy egyedül mérjék fel a gyorsan változó technológiákat, kezeljék a gazdasági zavarokat, és pótolják a világos szabályok hiányát.

A szerzők azt javasolják, hogy a gyerekek által várhatóan használt AI-termékek a bevezetés előtt essenek át gyermekhatás-vizsgálaton. Ennek nemcsak az adatvédelmet és a tartalmakat kellene értékelnie, hanem azt is, hogyan hat a termék a kötődésre, a nyelvi fejlődésre, a játékra, valamint arra, hogy a kisgyerek meg tudja-e különböztetni az embereket a gépektől.

A szülőknek, a kisgyermekkori nevelés szakembereinek és a fejlődéskutatóknak formális szerepet kellene kapniuk a szabványok kialakításában, a terméktesztelésben és a hatósági felülvizsgálatban. A Brookings szerint az Egyesült Királyságban az online szolgáltatásoknak fel kell mérniük a gyerekekre jelentett kockázataikat, az Európai Unió pedig előterjesztette az EU Kids Act javaslatát. Az Egyesült Államokban nincs ezeknek megfelelő szövetségi szabály.

A lassítás a Brookings szerint nem tiltást jelentene

A szerzők szerint a lassítás nem feltétlenül jelentene tiltást. A 8 év alatti gyerekeknek szánt vagy őket célzó, különösen társalgóként működő AI-termékeknél független fejlődési hatásvizsgálatot tartanak szükségesnek, és azt is, hogy a független kutatók hozzáférhessenek a vizsgálathoz szükséges adatokhoz.

Egyes AI-eszközök később támogathatják a kisgyerekek nyelvi fejlődését és tanulását, állítja a Brookings. A gyerekek azonban nem válhatnak olyan technológiák tesztalanyaivá, amelyeket még azelőtt bocsátanak piacra, hogy hatásaikat megfelelően megértenénk. A kutatóintézet szerint a szabályozásnak közös biztonsági alapot kell teremtenie, hogy a vállalatok a versenyhátránytól való félelem nélkül fektethessenek biztonságosabb és életkorhoz illőbb tervezésbe.