Öt műszert vinne egyetlen űreszközre a Tomorrow.io DeepSky rendszere
A Tomorrow.io DeepSky nevű, alacsony Föld körüli pályára szánt műholdrendszere öt eltérő műszert kombinálna egyetlen űreszközön. A vállalat szerint ezzel az óceánok és a radarokkal alig lefedett térségek időjárási megfigyelését javítanák.
- A DeepSky öt különböző műszert kombinálna egy űreszközön.
- A rendszer az óceánok és a radarral kevéssé lefedett térségek megfigyelését célozza.
- A műszerek mikrohullámú, rádiós, infravörös és látható fényű méréseket végeznének.
- A konstelláció több, alacsony Föld körüli pályán keringő műholdból állna.
- Az adatokat meteorológiai szolgálatok és időjárás-érzékeny iparágak használhatnák.
A világ nagy része továbbra is kevéssé megfigyelt
A Tomorrow.io szeptember 10-én bemutatott terve abból indul ki, hogy az időjárási előrejelzések minőségét alapvetően meghatározza, milyen mérések állnak rendelkezésre. A Föld felszínének nagyjából 71 százalékát óceán borítja, ezeknek a területeknek pedig lényegében egyikén sincs földi időjárási radar. Afrika, Dél-Amerika és Ázsia jelentős része szintén kevéssé lefedett.
A vállalat saját becslése szerint több mint 5 milliárd ember él teljesen radarfedettségen kívül. A Tomorrow.io szerint a világ számos pontján még azt sem lehet megbízhatóan megmondani, hogy előző nap esett-e az eső. Ez a hiány az előrejelző modellek alapjául szolgáló adatrekordot érinti, így a ritkán mért térségekben a prognózisok gyorsabban elavulhatnak.
„Ez nem modellezési probléma. Hiányosság abban, amit az emberiség megmérni választott” , idézi a vállalat Shimon Elkabetzet, a Tomorrow.io vezérigazgatóját és társalapítóját.
Öt műszer, öt különböző nézőpont
A DeepSky öt műszere a látható fényt, az infravörös, a mikrohullámú és a rádiótartományt használná. A második generációs hiperspektrális mikrohullámú szondázók több magasságban mérnék a hőmérsékletet és a nedvességet, felhőkön keresztül, nappal és éjszaka is.
A GNSS rádióokkultáció a légkör szélén áthaladó navigációs jelek elhajlásából készítene méréseket. A jeleket atomórához lehetne viszonyítani, és a módszerhez nincs szükség saját radiometriai kalibrációra. A GNSS-reflektometria a viharok esővel körbezárt magjában vizsgálná a felszíni szelet, ahol más műszerek korlátozottan működnek.
A látható és infravörös képalkotás a felhőket, a felszínt és a hőállapotot figyelné, emellett a tüzek hőjelzéseinek azonosítását és követését is támogatná. Az űrbeli csapadékradar saját jelet bocsátana ki, majd a visszaérkező jelekből nagy felbontású csapadékprofilt készítene. Így azt is megmutathatná, hogy a légköri víz mely magasságban található, hol olvad, és milyen magas feláramlás alakult ki.
Nagyobb műholdak, sűrűbb megfigyelés
A DeepSky űreszközeit a jelenleg repülő mikrohullámú szondázóknál nagyobbra, a kisműholdaknál pedig jelentősen nagyobbra tervezik. A méretet az öt műszer egyidejű működtetéséhez szükséges energia, fedélzeti feldolgozás és hőkapacitás indokolja. A radar működtetéséhez aktív adásra van szükség, az energiaellátás pedig napelemeket, akkumulátorokat és megfelelő hőkezelést igényel.
A műszerek ugyanazon az űreszközön, ugyanabban az időben figyelnék a légkör azonos részét. A Tomorrow.io szerint ez lehetővé teszi, hogy az egyik érzékelő hiányosságait egy másik mérési típusa egészítse ki. A rádióokkultáció és a független rádiószondás, illetve óceáni bójás mérések külső viszonyítási pontot adhatnak a rendszernek.
A konstelláció több, alacsony pályán keringő űreszközből állna. A vállalat szerint a műholdak száma határozza meg a frissítést és a lefedettséget. A sűrűbb megfigyelés így nemcsak azt mutathatná meg, hol alakul ki időjárási jelenség, hanem azt is, milyen gyorsan változik.
A meteorológiai szolgálatok munkáját támogatná
A DeepSky célközönségébe a nemzeti meteorológiai és hidrológiai szolgálatok tartoznak, amelyek a lakossági riasztások jogi felelősségét viselik. A rendszer adatai a polgári védelmi szervek, a vízügyi hatóságok és a mezőgazdasági minisztériumok munkáját is segíthetik. A Tomorrow.io emellett a repülés, a mezőgazdaság, a biztosítás, az energiaipar és az ellátási láncok időjárási kitettségét is említi lehetséges felhasználási területként.
A vállalat által bemutatott korábbi küldetések adatai szerint a rádióokkultáció bizonyos atlanti viharoknál 10, 15 százalékkal csökkentette a minimális központi légnyomás 24, 36 órás hibáját. A CYGNSS reflektometriás szélmérései 2 méter/másodpercnél kisebb eltérést mutattak, a csapadékradarok pedig nagyjából 30 éve működnek űrben. A Tomorrow.io hangsúlyozza, hogy ezek más küldetések eredményei, és nem a DeepSky teljesítménymérései.
