Digitális eszközökkel segítenék a Joshua-fák túlélését a tüzek után

A Berkeley kutatói és az amerikai Nemzeti Park Szolgálat olyan digitális eszközöket fejlesztenek, amelyek segíthetnek a Joshua-fák megmentésében az egyre súlyosabb bozóttüzek után. A rendszerek a károk gyors felmérését és a helyreállítási lehetőségek hosszú távú modellezését támogatják.
- A 2020-as Dome-tűzben több mint egymillió Joshua-fa égett el.
- A Berkeley és a National Park Service tűz utáni digitális eszközöket fejleszt.
- A tűzsúlyossági eszközt az Eureka- és a 2025-ös Black Rock-tűz után is használták.
- A Josh platform különböző helyreállítási forgatókönyvek hosszú távú hatását modellezi.
Több mint egymillió fa égett el a Dome-tűzben
A kutatók akkor szembesültek a probléma súlyával, amikor a Mojave National Preserve leégett területein jártak. A 2020-as, 43 000 acre-en pusztító Dome-tűzben több mint egymillió Joshua-fa égett el. A lángok után a növények egy része megfeketedett, később pedig a lehámló faszén alól fehér, elöregedett csonkok kerültek elő.
A kutatók és a park munkatársai ugyanakkor apró életjeleket is találtak. Zöld újrahajtásokat fedeztek fel, és azt látták, hogy néhány fa túlélte a tüzet. A leégett növények között sivatagi vadvirágok is nyíltak. Maya Zomer és Lucia Layritz, a Berkeley posztdoktori kutatói szerint azonban a Mojave-sivatag és ikonikus fái az egyre gyakoribb és súlyosabb tüzek miatt komoly veszélyben vannak.
Az Eric and Wendy Schmidt Center for Data Science & Environment kutatói ezért a National Park Service szakembereivel dolgoznak együtt. Céljuk olyan szoftverek létrehozása, amelyekkel a parkok gyorsabban és megalapozottabban dönthetnek a tűz utáni védelemről és helyreállításról.
A melegebb és szárazabb klíma nehezíti a regenerációt
A Joshua-fák a Mojave-sivatag jellegzetes növényei, de a Great Basin és a Sonoran-sivatagban is megtalálhatók. A forrás szerint technikailag két fajról van szó. Akár 40 láb magasra is nőhetnek, és több mint egy évszázadig élhetnek.
A növényeket a szén-dioxid-kibocsátás okozta melegebb és szárazabb éghajlat, valamint az idegenhonos füvek terjedése miatt egyre súlyosabb tüzek fenyegetik. Ezek a füvek összefüggő növényzeten keresztül terjesztik a lángokat a sivatagi élőhelyen. Egy 2019-es, a UC Riverside által készített tanulmány szerint a Joshua-fák a névadó nemzeti parkjukból is csaknem teljesen eltűnhetnek.
A fák akár 70 év alatt válnak szaporodóképessé, miközben a térség tovább melegszik. Emiatt a tűz után kihajtó fiatal növények sokkal zordabb környezetben fejlődnek, mint az elpusztult felnőtt példányok. A kutatók szerint a Mojave-sivatag a kisebb, elszórt tüzek időszakából a folyamatos, nagy kiterjedésű tüzek időszaka felé tolódhat el. A tűz szempontjából menedéknek számító, magasabban fekvő területek sem feltétlenül biztonságosak, mivel a sűrű fűborítás miatt ezek is különösen tűzveszélyesek.
A Josh a helyreállítási forgatókönyveket modellezi
A parkoknak egy természeti katasztrófa után rövid idő alatt kell felmérniük a károkat, megtervezniük a helyreállítást és igényelniük a szükséges szövetségi támogatást. Az erdőkben a műholdfelvételek segítségével gyorsan becsülhető a tűz súlyossága, a sivatagi környezetben azonban ezek az értelmezések nem működnek ugyanúgy.
A Berkeley kutatói ezért olyan eszközt fejlesztettek, amely gyorsan megmutatja, mi és hol égett el, illetve mekkora volt a tűz súlyossága. A parkok ennek alapján azokra a területekre összpontosíthatják a helyreállítási munkát, ahol az a legnagyobb eséllyel jár eredménnyel. A Joshua Tree National Park a rendszert először a valamivel több mint 200 acre-en pusztító Eureka-tűz után használta. A 2025-ös Black Rock-tűz után is alkalmazták, amely egy kemping közelében kezdődött és 72 acre-en égett.
A projekt részeként idén elindult a Josh nevű platform is. A parkvezetők különböző helyreállítási stratégiákat, például új növények telepítését vagy a növényevők elleni védelmet vizsgálhatják vele. A rendszer megmutatja, hogy a jelenben végrehajtott beavatkozásoknak milyen, klímaváltozással is számoló várható következményei lehetnek hosszú távon.
A parkok önállóbban tervezhetik meg a beavatkozásokat
A kutatók elképzelése szerint tűz esetén először a tűzsúlyossági modul készítene térképet a károkról. Ezt az adatot a modellező platformba lehetne továbbítani, ahol a park munkatársai több jövőbeli forgatókönyvet hasonlíthatnának össze.
A fejlesztők célja, hogy a parkoknak a gyors döntésekhez később se kelljen minden alkalommal közvetlenül a Berkeley kutatóitól segítséget kérniük. A digitális eszközök így a helyszíni felmérésekkel együtt adhatnak tudományosan megalapozott alapot annak eldöntéséhez, hol érdemes palántákat ültetni, öntözni és védeni, illetve hol kell elfogadni a táj megváltozását.

