Emberi jogokra épülő AI-szabályozást sürget a brit parlamenti bizottság
Új, minden ágazatra kiterjedő AI-törvényt és önálló felügyeleti hatóságot sürget az Egyesült Királyság parlamentjének Emberi Jogi Vegyes Bizottsága. A javaslat az emberi jogi kockázatok, köztük a megfigyelés, a diszkrimináció és az automatizált döntéshozatal kezelésére alakítaná át a brit szabályozást.
- A brit parlamenti bizottság új, emberi jogi garanciákat tartalmazó AI-törvényt javasol.
- Bizonyos AI-felhasználásokat betiltanának, más magas kockázatú rendszerekhez előzetes jóváhagyás kellene.
- Egyetlen központi AI-felügyeleti szerv ellenőrizné a fejlesztőket és a rendszerek alkalmazását.
- A jelentés az Egyesült Királyságot a Council of Europe AI-egyezményének ratifikálására szólítja fel.
A jelenlegi brit rendszer jelentős hiányosságokat hagy
A Joint Committee on Human Rights 2026. szeptember 14-én tette közzé jelentését a mesterséges intelligenciáról, az emberi jogokról és a szabályozásról. Az Oxford Institute for Ethics in AI szeptember 29-én megjelent értékelése szerint a dokumentum fontos lépés lehet az Egyesült Királyság szabályozási hiányosságainak kezelésében.
A bizottság a Council of Europe 2024-es, a mesterséges intelligenciáról, az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló keretegyezményéből indult ki. A jelentés a magánélet és a diszkrimináció hagyományos kérdései mellett az algoritmusok átláthatatlanságát, a felelősségre vonás nehézségeit, az online felhasználók sérülékenységének megfigyeléssel történő kihasználását, valamint az automatizált döntéshozatal terjedését is vizsgálja.
Az Egyesült Királyságban jelenleg több, jellemzően nem kifejezetten AI-ra szabott jogi eszköz biztosítja az emberi jogok védelmét. Ez a megközelítés a jelentés szerint védelmi réseket hagy. Az átláthatósági követelmények többnyire a közszférában alkalmazott rendszerekre vonatkoznak, a felelősség pedig gyakran a rendszert bevezető szereplőkhöz kapcsolódik, miközben a fejlesztők jobb helyzetben lehetnek a kockázatok megelőzéséhez. A bizottság szerint az emberi felügyelethez kötött döntési jog a gyakorlatban sokszor csak látszólagos.
Új AI-törvény és központi felügyelet jöhet
A jelentés egy új, emberi jogi garanciákat beépítő AI-törvény elfogadását javasolja. A szabályozás kockázatértékelésekre és az érintett szereplők eltérő kötelezettségeire épülne. A fejlesztőkhöz és a rendszereket alkalmazó szervezetekhez egyaránt átvilágítási kötelezettségek kapcsolódnának, miközben az általános elveket időről időre frissített gyakorlati kódexek egészítenék ki.
A bizottság bizonyos felhasználási módok teljes tiltását is indokoltnak tartja, például a tudatalatti technikákat, az érzelmekre vonatkozó következtetéseket, valamint a profilalkotás vagy a biometrikus adatok nem megfelelő használatát. Más, magas kockázatú rendszerek forgalmazása vagy bevezetése előtt előzetes jóváhagyást írna elő. A kockázati szintekhez rendelt szabályozási következmények kialakításánál a jelentés az EU AI Act kockázatalapú megközelítését követné.
A javaslat átfogóbb átláthatósági követelményeket, bizonyos fokú magyarázhatóságot és az automatizált döntéshozatal visszaéléseivel szembeni erősebb védelmet is tartalmazna. Emellett egyetlen, központi brit AI-felügyeleti szerv létrehozását sürgeti. Ez a testület kódexeket adhatna ki, AI-rendszereket értékelhetne, incidensekről gyűjthetne adatokat, jogsértéseket vizsgálhatna, szankciókat szabhatna ki, és megtilthatná az elfogadhatatlanul kockázatos rendszerek használatát.
A szabályozásnak nemzetközi alapokra is szüksége van
Az Institute for Ethics in AI elemzése szerint a jelentés egyik fontos állítása, hogy az innováció és a szabályozás összeegyeztethető. Az emberi jogokra épülő keretek az intézet szerzői szerint akár az Egyesült Királyság AI-gazdaságban betöltött vezető szerepét is támogathatják, feltéve, hogy a szabályok arányosak és nem jelentenek túlzott terhet a vállalkozásoknak vagy a kormánynak.
A bizottság az AI-val kapcsolatos társadalmi kockázatok gyors növekedésére is figyelmeztet, és az Egyesült Királyságot a Council of Europe AI-egyezményének ratifikálására szólítja fel. Az Oxfordi intézet szerint ugyanakkor az egyezmény nyelvezete sok esetben túl általános, és csak alapvető felsorolást ad az AI által különösen érintett emberi jogokról.
Az intézet által ismertetett részletesebb jogi keret többek között az AI-rendszerekhez való hozzáférés jogát, a káros felhasználásokkal szembeni adatvédelmet, az algoritmikus elfogultságtól és méltánytalanságtól való mentességet, az algoritmikus átláthatóságot és magyarázhatóságot, a manipulációval szembeni védelmet, az emberi döntéshez és emberi kapcsolathoz való jogot, valamint az AI-rendszerek által okozott károkért való elszámoltathatóságot emeli ki. A brit jelentés ezeknek a szempontoknak nemzetközi standarddá válását is előmozdíthatja.
Oxford Institute for Ethics in AI: A Step in the Right Direction: The Joint Committee on Human Rights Calls for Human Rights-Friendly AI Regulation in the UK


