Az ENSZ emberi jogi tanácsa külön határozatot fogadott el az AI-ról

Az első, kizárólag az AI-ról szóló részletes határozat

Az Emberi Jogi Tanács október 6-án fogadta el a 63/15-ös határozatot, amely a mesterséges intelligencia emberi jogok előmozdítására és védelmére gyakorolt hatásaival foglalkozik. A dokumentumot 13 állam támogatta, négy különböző ENSZ-régióból.

A Tanács korábban, 2019-ben, 2021-ben, 2023-ban és 2025-ben is elfogadott határozatokat az új digitális technológiák, köztük az AI emberi jogi hatásairól. Az Oxford Institute for Ethics in AI szerint azonban a 63/15 az első olyan részletes határozat, amely kizárólag az AI-rendszerek emberi jogi következményeire összpontosít.

A dokumentum két fő részből áll: egy hosszú bevezető szakaszból és 23 végrehajtási bekezdésből. A határozat az AI lehetséges előnyei között az egészségügyet, az oktatást, a kutatást, az információhoz való hozzáférést és a fejlődést említi.

Diszkrimináció, adatvédelem és emberi felügyelet

A határozat szerint az AI-rendszerek számos emberi jogot kedvezőtlenül érinthetnek. Ezek között szerepel a megkülönböztetés tilalma, ideértve a profilalkotást, a magánélethez való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága, az információhoz való hozzáférés, a közéletben való részvétel, az erőszakkal és károkozással szembeni védelem, valamint a tisztességes munkafeltételekhez kapcsolódó jogok.

A dokumentum kitér a környezeti hatásokra, a digitális szakadékokra, a társadalmi és gazdasági lehetőségekre, valamint a kiszolgáltatott és marginalizált csoportokra gyakorolt következményekre is. Külön említi a gyermekeket, a rasszizmus áldozatait, az alacsony erőforrású nyelveket és a kulturális sokszínűséget.

A Tanács arra ösztönzi az államokat, hogy az AI-irányításban érvényesítsék az emberi méltóságot és az emberi önrendelkezést, továbbá az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, az adatvédelem, a hozzáférhetőség, az átláthatóság és a magyarázhatóság elvét. A felsorolásban szerepel még az elszámoltathatóság, a fenntarthatóság, a biztonság, az emberi felügyelet és a hatékony jogorvoslat lehetősége.

Kötelezettségek az államok és a vállalatok számára

A határozat megerősíti, hogy a nemzetközi jog alkalmazandó az AI-rendszerek tervezésére, fejlesztésére, bevezetésére, használatára és irányítására. Ez magában foglalhatja a nemzetközi emberi jogi jogot, a vállalatokra és emberi jogokra vonatkozó elveket, a nemzetközi humanitárius jogot és az ENSZ Alapokmányának elveit.

Az államokat arra hívja fel, hogy saját szabályozásuk kialakításakor vegyék figyelembe az AI emberi jogi következményeit, és tegyenek megfelelő intézkedéseket a káros hatások kezelésére. A dokumentum emberi jogi átvilágítást és hatásvizsgálatot is sürget, különösen olyan rendszereknél, amelyek emberi kontroll nélkül működhetnek.

A vállalatoknak az AI-rendszerek teljes életciklusa során tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, továbbá gondoskodniuk kell a károkozás orvoslásáról, vagy együtt kell működniük az orvoslásban, ha hatást okoztak vagy ahhoz hozzájárultak.

Nemzetközi együttműködés és nyílt modellek

A határozat digitális műveltséget, nemzetközi együttműködést és kapacitásépítést is sürget. Az ENSZ-t és más érintetteket arra ösztönzi, hogy megfelelő emberi jogi biztosítékok mellett támogassák a digitális közjavakat, a digitális közinfrastruktúrát, valamint a nyílt AI-modelleket, adatkészleteket és eszközöket. Ezek a dokumentum szerint segíthetik a korlátozott erőforrásokkal rendelkező országokat abban, hogy részesüljenek e technológiák előnyeiből.

Az Emberi Jogi Főbiztos Hivatalát felkérik, hogy vegyen részt az AI-ról szóló ENSZ-vitákban és folyamatokban, támogassa a kapcsolódó kapacitásépítést, valamint készítsen jelentést és segítsen egy jövőbeli tanácsi panelbeszélgetés összehívásában. Az Oxford Institute for Ethics in AI értékelése szerint a határozat fontos lépés az emberi jogok középpontba állítása felé, ugyanakkor a dokumentum nem rendezi önmagában az AI minden szabályozási kérdését.